A Szovjetuniónak volt valaha elegendő tudományos és technológiai háttere egy, az USA-t megelőző Holdra szálláshoz, vagy (ilyen téren) végzetesen le voltak maradva nyugati riválisukhoz képest?

Lemaradtak a holdraszállásban, de nem végzetesen. Figyelembe kell venni azt is, hogy az Apolló űrprogram az Usa kormány teljes politikai és gazdasági támogatásával futott, nemcsak egy kis program volt a többi között. És azt se feledjük, hogy amiért a jenkik ilyen elképesztő energiákat öltek a holdraszállásba, az pont a korábbi szovjet űrfölény volt:

1957, a Szputnyik, a világ első műholdja, csak arra volt képes, hogy bip-bip, de nagy pofon volt a jenkiknek.

1961, az igazi arculcsapást Gagarin vitte be a világ első emberes űrrepülésével.

1965, az első űrsétát is szovjet űrhajós végezte.

És az Apolló holdraszállása után egy évvel a Holdon volt a szovjet Lunohod automata szonda, ami közel egy éven át működött a Holdon.

Igen, a Szovjetuniónak megvolt az elegendő tudományos és technológiai háttere.

(további szovjetszopás: a Buran űrrepülőgép, ami csak egyetlen egyszer repült, automatikus vezérléssel szállt le a földre a kijelölt ponton, vagyis nem közvetlen emberi vagy távirányítással. Az amerikai űrsikló nem volt erre képes)

Az oroszok egy csöppet nagyobb kockázatot vállaltak mindenhol, így kompenzálták a szerényebb lehetőségeiket.

Nem véletlen, hogy nem beszéltek azokról, akiknek Gagarin előtt nem sikerült.

Munkám miatt jónéhány haditechnikai cikket olvastam.

Ennek eredményeképpen ez rajzolódott ki bennem:

Visszaesik, felrobban egy rakéta.

Szu: Kit kell felakasztani?

USA: Gyerekek, számoljuk újra.

Ebben volt a legfőbb eltérés. Ész, értelem, eszköz meg lett volna.

A politikai környezet nem volt megfelelő.

Tördeltem Tyereskova repüléséről szóló cikket. A teljes rádióforgalmazás szerepelt benne.

Azzal voltak elfoglalva, hogy az elvtársnő zenét szeretett volna hallgatni.

Közben a csaj egyetlen feladatott sem tudott végrehajtani. De megvolt az első nő.