Ha a monoteizmus legnagyobb képviselői nem jönnek be Európába, akkor most milyen lenne a társadalmunk, kultúránk?
Az itteni pogányságok (pl.: római vallás, hellén vallás stb.) ideje feltétlenül leáldozott, tehát, ha nem az ábrahámi és a monoteista vallások váltották volna le őket, akkor is letűntek volna? Mi lett volna abban az esetben, ha a pogány vallások nem kezdenek el hanyatlani a monoteizmusok javára akkor? Manapság milyen lenne a kultúránk? Manapság milyen vallás(oka)t követnénk? Milyen ünnepeket tartanánk? Még ma is szaturnáliáznánk és sorsot vetnénk? Milyen lenne az erkölcsi értékrendünk? Milyen lenne a társadalmunk?
A vallás a mai napig nagyon fontos szerepet tölt be a világ és Európa életében. Kezdve a vallási ünnepekkel (keresztény országokban mondjuk a húsvét, pünkösd, karácsony, muszlim országokban az áldozati ünnep, Mohamed próféta születésnapja vagy a böjt megtörésének ünnepe, a zsidóknál pedig mondjuk a hanuka, pészah, sátoros ünnep, a perzsa vallás által is befolyásolt népeknél pedig mondjuk a noruz stb.), a vallási erkölcs alapján megfogalmazott törvényekkel, a rengeteg vallási témájú művészi értékkel (pl.: festmények, szobrok, zenék stb.) és még sorolhatnánk. Ékes példa az erkölcsre, hogy az ábrahámi és egyéb monoteizmusok megjelenése előtt nem igazán volt elítélendő az állatok rituális feláldozásai, ma viszont már sok embernek kinyílna a bicska a zsebében tőle.
Manapság hogy telne az életünk, ha nem terjedtek volna el ezek a hitek akkoriban?
válasza:Már a kereszténység előtt sok kultusz és vallás terjedt a római birodalomban. A saját vallásuk is sokat változott, eltolódott kissé monoteistább irányba a Napisten Sol tiszteletére. Ahogy történ az korábban pl Egyiptomban is, mikor ők is a saját napistenüket, Ré-t kezdték kiemelten imádni.
Ráadásul mind a kereszténység, mint az iszlám azért tudott a kezdetekben sikeresen terjedni, mert nagyon simulékony volt. A legtöbb keresztény ünnep valamely korábbi pogány ünnepre telepedett rá, átértelmezve azt, új keresztény okot adva a megünneplésére. De hasonlóképp simult az iszlám az arab törzsek kultúrájához.
Szóval, kereszténység nélkül is locsolkodnánk mi magyarok húsvét környékén, és ajándékoznának szinte az egész világon a téli napforduló környékén.
#3.
A locsolkodás eredetileg a zsidóktól ered ha jól tudom, mivel a Jézust sirató asszonyokat és lányokat úgy hallgattatták el a gazdag, zsidó férfiak, hogy hideg vízzel leöntötték őket, illetve elverték őket. Itt később azért lett nagy hagyománya, mivel az ősmagyar vallás a víz szellemét, mint életadót tisztelte és Boldogasszony köpenye is ezért volt sokszor kék. De a locsolkodás, csak a honfoglalás után jelent meg. Fontos megjegyezni azonban, hogy az ősmagyar vallás ideérkezésekor már nagyon kevert volt, jelen voltak benne többek között keleti keresztény, zoroasztriánus, buddhista (és védikus), muszlim, manicheus és kazár judaista vonások is.
A Mithrasz-kultusz egy eléggé nagy félreértelmezés volt. A római polgárok számára kezdett szimpatikussá válni a keleti népek kultúrája, így a perzsáké is. Sokan el kezdtek szimpatizálni, az egyébként szigorúan egyistenhitű zoroasztrianizmussal (ami a kereszténység egyik gyökerének is betudható és sokáig nem szívlelték a császárok, mivel elvetette a világi uralkodók istenítését). Ebben a vallásban jelen voltak nagyon hasonló lények a judaista és keresztény angyalokhoz (jazaták). A rómaiak pedig nem igazán tudták értelmezni az egyistenhitet, ezért isteníteni kezdték Mithrát, latinul Mithrászt. Később a római panteon részévé vállt.
Amúgy lennének manapság gladiátorküzdelmek Olaszországban, meg Spanyolországban, amelyek keresztény hatásra lettek betiltva?
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!