Hogyan határozzák meg különböző dolgok világpiaci árát vagy akár a tőzsdei árfolyamokat percre pontosan?

"De ki és hogyan számítja ki az aktuális árfolyamot?"

Az mindig attol valtozik, hogy valakik vasarolnak belole, valakik meg eladnak, es melyik a tobb. Ha tobbet vasarolnak mint eladnak, akkor hiany alakul ki, vagyis felfele mozog az ara. Ha meg kibanyasznak 40 kilot valahol, akkor meg tobb lesz, vagyis lefele mozog az ar. Az ar mindig a kereslet-kinalat aranyatol fugg, azt soha senki sem allapitja meg, legfeljebb leolvassa vagy tudomasul veszi.

Ez nem egészen így van, ahogy az egyes írja.

Negyven Kg arany túrót sem számít, hiszen sok százezer tonna van eladó a világban, ráadásul az arany magában nem jelent különösebb értéket, nem olyan áru, mint a búza, vagy akár mint a vas, mert néhány jelentéktelen ipari felhasználáson kívül nem használják semmire, legfeljebb ékszerek készítésére, de arra is csak azért, mert ősidők óta használják pénznek a nemesfémeket és ezért egy értékmérő mind a mai napig, amely érték a közmegeggyezésen alapul, hogy az aranynak értéke van.

Nagyjából hasonló az összes nemesfém, az ezüst és a platina is, így igaz ugyan, hogy az arany értékét a pénzhez viszonyítják, de ez ellentétesen is igaz, a pénz értéke is viszonyul az aranyhoz, vagyis jobban kifejezi az inflációt, mint bármely más.

A kereslet növekedése is jelzi ezt ez esetben, mert nyilván devalvációs időkben az emberek jobban fektetik a pénzüket értékállóbb dolgokba, aranyba, ingatlanba. Van amikor a tőzsde jobban szárnyal, de háborús hangulat, vagy bármilyen válság közeli helyzet inkább a tőzsde hanyatlását okozza és a tőke egy része azonnal biztosabb pozíciókat keres

Ebben az esetben természetesen van a keresletnek is árfelhajtó hatása, de jóval kisebb, mint bármilyen más áru esetén, ahol sokkal nagyobbak a jutalékok, nagyobb a kereskedelmi haszon.

Az arannyal való kereskedés jellegileg sokkal közelebb áll a banki tranzakciókhoz, mint bármi más tőzsdei áru.

A tőzsdét sem az árumozgások alakítják teljes mértékben, hiszen minden hír hatással van rá, a cégek anyagi helyzete, az, hogy mennyi nyereséget sikerül termelniük, mivel már régen nem szimpla árutőzsdéről beszélünk, hanem a tevékenységek vették át a főszerepet, ahol főként az információ, vagy a levont következtetések alakítják az árfolyamot, természetesen a vételi és eladási pozíciók függvényében.

Ez szabályozva is van, egy csomó minden tilos, bennfentes információkat nem használhatnak, annyira nagy a jelentősége.

Pár szóban nehéz ezt jobban megmagyarázni, bonyolult a szabályozás és magának a tőzsdének a működése is, itt már trendek vannak, ami még a pénzpolitikához is kapcsolódik, erről igazából könyveket kell olvasni, de még úgy is vannak szokatlan, vagy zseniális húzások, meg kialakult módszerek, amikkel saját, vagy más árfolyamát befolyásolni lehet és ezeket megérteni egyenként sem egyszerű, általánosságban meg még nehezebb a tőzsde bonyolultságát felfogni, mivel sok szál kapcsolódik egymáshoz.

Ez egy szakma.

Mindennek az van a végén, hogy a tőzsdei kereskedés és az egész világgazdaság arra épül, hogy ki mit gondol valaminek az értékéről. Az arany esetében pontosan az dönti el az értéket, hogy ki mennyit hajlandó érte fizetni. Aki pontosan ismeri ennek a hajlandóságnak a változását az tud a tőzsdén nyerni, a többiek meg nem. Az arany esetében egy év alatt kb 3000 tonnát bányásznak, így pontosan lehet tudni mennyivel változik az elérhető éves mennyiség. Az arany azért vált ilyen univerzális dologgá, mert olyan tulajdonságai vannak, ami miatt jól szabályozható az ára (ritkaság, korlátozott felhasználhatóság, nem lép semmivel reakcióba stb).

Az egész pénzügyi világ az emberek hitére épül, kevésbé matematika.

Az információk és a trendek dominálnak.

Vegyük a közelmúlt hírét, hogy a romló polotikai kapcsolatok miatt nem építik meg az új orosz gázvezetéket. Ez természetesen befolyásolta a tőzsdét is, hiszen akkor kevés lesz a gáz Európában, az oroszoknál elvileg esett az ára és az olajcég részvénye is, hiszen kisebb forgalom kevesebb hasznot ad, ám a világ többi része meg ezért potenciális eladóvá változott volna. Ez az olaj árát is befolyásolta, mert ha kevés a gáz, akkor majd jobban fogy az olaj, csakhogy a klímacsúcson meg elhatározták a fosszilis energiahordozók kivezetését ekkorra, meg akkorra, így ez adott egy negatív trendet, bár ugye ennek üteme lenne a döntő, mert ha még mondjuk öt évig marad a mostani forgalom, akkor addig még van annyi nyereség, hogy egyenlőre érdemes ezzel kereskedni

Látható, hogy minden ugyanott van, mert van gáz, lenne rá vevő, vagyis van kereslet, mégis vitustáncot jár a gáz ára a trendek miatt, ráadásul a hírre úgy felemelték az energiahordozók árát az embereknek nyugaton, hogy a kereskedők is drágábban adják már, mondván, hogy ha ti drágábban adjátok, akkor mi is, ezért az oroszok sem csökkentik a gáz árát, ahogy várható lett volna a kisebb forgalom miatt, hiszen ha nőtt a világpiaci ára, akkor bolondok lennének ők is nem emelni.

Most megint kavar a háborús veszély, mert szankciók vannak kilátásban és drasztikus változások lehetségesek.

Hasonló a helyzet a tőzsdén, hogy vannak tól-ig árak, olcsóbbak és drágábbak, mint a banki árfolyamok esetében, de ilyen trendek hatására mindenki maga emeli, vagy csökkenti az árakat és ugye ott van az is, hogy mondjuk ha a gázzal való kereskedelem túl átláthatatlanná, kiszámíthatatlanná válik, akkor azt mondják sokan,- muszáj nekem ezzel a gázzal foglalkoznom? Kereskedek inkább bazsalikommal, vagy processzorral, vagy veszek aranyat, azon ugyan kicsi a hasznom, vagy esetleg keveset bukok, de nem rizikós, mint mondjuk az energiahordizók. -

Aztán aki tavaly aranyat vett, az mégis elég jól járt, mert tavaly ilyenkor egy kg arany nem érte el a 18 milliót Ft-ban, ma meg 25, de lehet, hogy mégsem adja el bezsebelve a hasznot, mert további inflációt feltételez, vagy az arany értékének további emelkedését.

Vagy legalább is,hogy tartja az értékét, ami nagy szó.

Nagyon leegyszerűsítve valaminek az aktuális árfolyama az XY tőzsdén, a legutóbbi ottani jegyzett adásvételben szereplő ár.

Nyilván a különböző tőzsdék árai nem térnek el lényegesen, mert ha a Sanghaji tőzsdén olcsóbban tudom venni ugyan azt, mint a New Yorkin, akkor a New Yorki ár is lejjebb fog menni.

A kérdésre. Senki nem számít ki semmit. Mindennek van előzménye, ahol kialakult egy ár. Aztán vannak a világ eseményei, és minden témában vannak meghatározó személyiségek (gyakran nagyon sokan), akik attól lettek azok, hogy korábban sok olyasmit mondtak, ami igaz volt, és ezt számon tartják újságok, média, vállalatok, politikusok és még sokan mások. Ezután egy konkrét termékre vonatkozóan sokan sokféle világeseményről sokféle módon gondolják, hogy van köze ahhoz a termékhez. Aztán nyilatkoznak, hogy szerintük az mit jelent,mások ezt meghallván sokféle gondolatra jutnak, ez dönti el, hogy arról a termékről mit gondolnak. Vegyék vagy eladják, vagy semmi. Ez a világ sok pontján eltérő módon megjelenik, brókerek, média és más szakemberek kapcsolatba lépnek, véleményt cserélnek és cselekednek, ami egyből árat jelent.

Egy konkrét termékre vázolta a #4 válasz a részleteket. A valóság persze több oldalon írható le. De semmi háttérhatalom, semmi előre kiszámolás, sok ember adott dologról számtalan oknál fogva kialakuló véleményének összessége dönt. És a legtöbbször ahány tőzsde, annyi ár. Vannak például, akik éppen erre játszanak.

Egy konkrét példa. A 2008-as válságot egy nagy bank hosszú időn át történő titkos csalásssorozata előzte meg. Eljött a pillanat, mikor a vezetés rájött, hogy baj lesz. Segítséget kértek. Az ügy nagy jelentőségű, tehát sokan tárgyalták. Amit sokan tudnak, az kiszivárog. És tényleg. A bomba robbant. A banknak szinte az egész világgal volt kapcsolata, kereszteb kasul egymást biztosították (ez ma általános), és egyre több ilyen szerződés lépett életbe. A kezdetben pár milliárdos problémából néhány nap alatt pár százezer milliárdos ügy lett .Mind mögött volt valamilyen termék, vállalat. Ezek részvényesei, egyéb üzletfelek nem egyszerre értesültek, így hatalmas mozgások jöttek létre. Mert nem csak az energia nem vész el, a pénz se, csak áthelyeződik. És ez milliónyi vállalatot érint, és mindet máshogy. Ez annyi információ, hogy egy szuperelme se képes mind észben tartani, hát még az összefüggéseket látni, a következményekről nem is beszélve. De mind gondol valamit, mert gondolni muszáj, hogy cselekedhessünk. És ebből a rengeteg cselekvésből aztán kijön valami, ezt tapasztalhatod meg, ha tőzsdézel.