Miért volt Mátyás Magyarországának csekélyebb bevétele, országának gazdasági súlya, mint a török által félig kiirtott és félig elfoglalt 16.század közepi Habsburgok által vezetett Magyarországnak?
Miért volt Mátyás Magyarországának csekélyebb bevétele, országának gazdasági súlya, mint a török által félig kiirtott elfoglalt 16.század közepi Habsburgok által vezetett Magyarországnak?
Mátyás normál adókkal nem bírta elérni az I. Ferdinánd korabeli, területileg, népességében is durván leredukálódott királyság bevételeit, csak nemesek adóztatásával és rendkívüli adókkal tudott csak szinten maradni.
The Austrian lands were in miserable economic and financial conditions, thus Ferdinand desperately introduced the so-called Turkish Tax (Türken Steuer). In spite of the huge Austrian sacrifices, he was not able to collect enough money to pay for the expenses of the defence costs of Austrian lands. His annual revenues only allowed him to hire 5,000 mercenaries for two months, thus Ferdinand asked for help from his brother, Emperor Charles V, and started to borrow money from rich bankers like the Fugger family.
Jean Berenger; C.A. Simpson (2014). A History of the Habsburg Empire 1273–1700. Routledge. p. 160. ISBN 978-1317895701.
The Austrian branch of Habsburg monarchs needed the economic power of Hungary for the Ottoman wars. During the Ottoman wars the territory of the former Kingdom of Hungary shrunk by around 70%. Despite these enormous territorial and demographic losses, the smaller, heavily war-torn Royal Hungary had remained economically more important to the Habsburg rulers than Austria or Kingdom of Bohemia even at the end of the 16th century.
Robert Evans, Peter Wilson (2012). The Holy Roman Empire, 1495–1806: A European Perspective Volume 1 van Brill's Companions to European History. Brill. p. 263. ISBN 978-9004206830.
Out of all his countries, the depleted Kingdom of Hungary was, at that time, Ferdinand's largest source of revenue.
Dr. István Kenyeres: The Financial Administrative Reforms and Revenues of Ferdinand I in Hungary, English summary at p- 92 Link1: [1] Link2: [2]
válasza:Elképzelhető egy számítási hiba is.
Mindkét uralkodó arany forintban számolta a bevételeit, csak másféle értékű arany forintban.
Mátyás bevételeit 3,55 grammos magyar forintban számolták.
Ferdinánd bevételeit viszont 2,55 grammos rajnai forintban (rheinischer Gulden).
Nyugati szakirodalomban keverk a kettőt.
A magyar arany forint 16. századi nyugati megfelelője az arany dukát pénzérme volt, nem pedig a rajnai forint.
válasza:Nem a művelet elvégzése a gond, hanem ha nem is tudja az ember hogy el kéne végeznie egy ilyen műveletet.
Mindenesetre sokatmondó a szövegértési képességeidről, kérdező, hogy még egy ilyen szöveg értelmezésébe is belebuktál :D
Szerintem te buktál bele, nem is kicsit, hanem nagyon.
Bármiféle bizonyíték nélkül fantáziálsz arról, hogy akadémikus történész tudósok nem tudnak számolni általános iskola alsós szinten, ja és csak azért, mert külföldi származásúak. Mindannak ellenére, hogy ma már a numizmatikai adatok széles körben az interneten megtalálhatóak.
válasza:# 14
Pedig előfordulnak ilyen tévedések, gyakrabban, mint gondolnánk, példának itt van a neves hadtörténész, Bencze László esete, aki szintén egykori pénzegységekkel esett tévedésbe és vont le ebből teljesen hibás következtetést.
Bencze László: Solferino: „1849 elején a birodalom pénzügyi egyensúlya javult valamennyire, és a Gulden – hivatalosan 100 krajcár – árfolyama meghaladta az évek óta szégyenletesen alacsony, 60 krajcáros árfolyamot.”
Lényeges, hogy a gulden mindig papírpénzt jelentett, a vele egyenértékű ezüstérme a florin (osztrák értékű ezüstforint).
Nyilvánvaló, hogy Bencze László nincs tisztában vele, hogy a gulden 1857-ig nem tízes számrendszerű valuta volt, ugyanis 1 gulden kerek 60 krajcárt ért, 1857-ben azonban tízes számrendszerűvé alakították, ekkortól 1 gulden = 100 új krajcár (neukreuzer), azaz 60 régi krajcár = 100 új krajcár.
Nyilvánvaló, hogy Bencze László azt hitte, hogy az 1 gulden = 60 krajcár árfolyam azt jelentette, hogy 1 papír guldenért 100 helyett csak 60 ezüst krajcárt fizettek, azaz 1 papír gulden csak a névértékének 60 %-áig volt ezüst érmére váltható, vagyis a a papír 1 guldenes vásárlóértéke 40 %-kal alacsonyabb volt, mint 1 ezüst floriné.
Azonban 1857-ig a 60 krajcár a gulden értékének 100 %-át jelentette, azaz ha 1 guldenért 60 krajcárt fizettek ekkor ezüst 10 és 20 krajcáros érmékben, akkor bizony a guldennek 100 %-os ezüstfedezete volt, nem pedig 60 %-os, mint Bencze feltételezte.
Azonban ez teljes tévedés, hiszen 1857-ig 1 gulden = 60 régi krajcárral, 1857-től 1 gulden = 100 új krajcárral, azaz 60 régi krajcár = 100 új krajcár.
Nem volt vele tisztában, hogy 1857-ig 1 gulden = 60 krajcár, mert a gulden akkor még egyszerűen nem tízes számrendszerű valuta volt.
A brit font esete is hasonló, hiszen 1971-ig 1 font = 240 régi penny, 1971-től 1 font = 100 új penny, azaz 240 régi penny = 100 új penny.
válasza:# 14
EZT ÍROD: "Bármiféle bizonyíték nélkül fantáziálsz arról, hogy akadémikus történész tudósok nem tudnak számolni általános iskola alsós szinten, ja és csak azért, mert külföldi származásúak. Mindannak ellenére, hogy ma már a numizmatikai adatok széles körben az interneten megtalálhatóak."
Nem számolni nem tudnak, hanem nincsenek vele tisztában, hogy az az arany forint, amelyben Mátyás bevételeit számolták nem ugyanaz az arany forint, amelyben Ferdinánd bevételeit.
Mátyás bevételeit 3,55 grammos, 3,52 gramm színarany tartalmú magyar forintban számolták.
Ferdinánd bevételeit viszont 2,55 grammos, 2,504 gramm színarany tartalmú rajnai forintban számolták.
ÁRFOLYAM:
1 magyar arany forint = 1,405 rajnai arany forint.
válasza:"Bármiféle bizonyíték nélkül fantáziálsz arról, hogy akadémikus történész tudósok nem tudnak számolni általános iskola alsós szinten"
Még akkor sem fogod fel, hogy nem a számolás a gond, amikor külön le is írják neked? Hát, vannak ám ott bajok...
válasza: válasza:# 19
Nem hinném, hogy alaptalan vádaskodásnak lehetne nevezni, amit írtam, ugyanis linkelt forrással bizonyítottam, megesik, hogy neves történész is téved numizmatikai téren, mint Bencze László esete bizonyítja.
Márpedig bebizonyítottam, hogy a neves hadtörténész, Bencze László óriásit tévedett.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!