1867 előtt Erdély melyik országhoz tartozott?

A Habsburg Birodalomnak két nagy része volt, az Osztrák Örökös Tartományok (ahol a Habsburg uralkodó, mint császár gyakorolta az uralkodói hatalmat), és a Magyar Korona Országai, ahol pedig magyar királyként.

Az örökös tartományokban centralizált rendszer volt, lényegében abszolutista rendszer, ahol a törvényeket a bécsi Birodalmi Gyűlés hozta, a tartományokban pedig végrehajtották ezeket (most nagyon leegyszerűsítve).

A magyar korona országaiban ezzel szemben rendi abszolutizmus volt. Két ilyen ország (vagy osztrák szóhasználattal, tartomány) volt, Magyarország és Erdély (Erdélyi Nagyfejedelemség). Mindkét országnak saját rendi országgyűlése volt, saját végrehajtása, az uralkodói jogköröket pedig a magyar király gyakorolta mindkét helyen (Magyarországon a király nevében a nádor, Erdélyben pedig a gubernátor). Az abszolutizmus kevésbé érvényesült ezeken a területeken, inkább a középkorból örökölt rendi dualizmus maradt meg. A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharca után arra ügyeltek a Habsburgok, hogy Magyarország és Erdély ne egyesüljön, ezért volt a magyaroknak két országa (ahogy a korabeli szóhasználattal emlegették ezt az állapotot). Az ugyanis nem kérdés, hogy mindkét állam a magyar államiság letéteményese volt, és igazából gazdasági, kultúrális értelemben mindig is egybefonódott, az, hogy két országgyűlése volt, inkább amolyan adminisztrációs jellegű dolognak kell elképzelni.

A Magyar Szent Korona országa volt még Horvátország is, amely szintén rendi mondarchia volt, saját rendi országgyűléssel. Itt a végrehajtó hatalmat a bán gyakorolta, amely viszont magyar zászlósúri tisztség volt (igaz, hogy a Habsburgok nevezték ki, de mint magyar királyok), tehát ezt úgy kell elképzelni, hogy a horvát államiság a magyar államiságon belül létezett, annak alárendelve (bármennyire is szeretik a horvátok hangoztatni, hogy igazából inkább horizontálisan, két egyenrangú állam perszonálúniójáról van szó, ez nem igaz). A horvát rendi gyűlés ugyanis nem hozhatott olyan törvény, amely ellenkezett a magyar ogy. álal megalkotott törvényekkel (azaz a magyar orszgággyűlés felette állt a horvátnak), és nem is hozhatott minden témában, csak amelyben a magyar törvények erre keretet adtak neki. Azt kell mondani, hogy Horvátország inkább egy autonóm tartomány volt Magyarországon belül, mai gondolkodással ezt így lehet legjobban elképzelni.

Volt még egy tartomány, a Katonai Határőrvidék, amelybe a magyar közigazgatásnak semmi beleszólás nem volt, nem tartozott a magyar országgyűlés hatálya alá, ez a terület közvetlenül a Bécsi Haditanácsnak volt alárendelve, és katonai igazgatást vezettek itt be (nem volt polgári igazgatás). Ennek a tartománynak elvben az volt a célja, hogy feltartóztassa a törököt, valójában inkább arra volt jó, hogy sakkban tartsák katonai értelemben a magyar rendi államot. 1867-ben egyébként ez a Katonai Határőrvidék megszűnt.

Bocsánat a 3. bekezdésben rosszl írtam:

*A magyar kororna országaiban rendi dualizmus volt.