Ez egy külön kis esszé lenne, kezdd itt:
Elméletileg két államforma létezik: monarchia és köztársaság, de mára a határ annyira elmosódott a kettő között, hogy egészen pontosan nem lehet határvonalat húzni a kettő között.
Pl. Észak-Koreában monarchikus módon öröklődik az ország vezetése apáról-fiúra, ennek ellenére köztársaságnak (sőt demokratikus köztársaságnak mondják magukat).
A Lengyel Királyságot sokáig úgy nevezték, hogy nemesek köztársasága, pedig az országot egy király vezette.
A pápaság elméletileg monarchia, de nem apáról-fiúra öröklődik Vatikán irányítása, hanem egy bizonyos kör (bíborosok) választják ki, ami eléggé hasonlít a fentebb említett Lengyel Királyság királyának kiválasztására, ami királyság is volt, köztársaság is volt, ennek ellenére csak a nemesek szavazhattak.
Cézár idejében Róma elméletileg köztársaság volt, Cézár mégis úgy uralkodott felette mint egy valóságos császár, maga a császár szó is a nevéből került megalapításra.
Egyszóval:
Egyszóval nem sok különbség van a két államforma között, maximum az elnevezés.
Na ja. Összemosni bármit lehet.
Ha esszét nem is írunk, azon el lehet gondolkodni, hogy egy állam vezetése hányféle célt képes kitűzni. Ha ez megvan, akkor el kell gondolkodnia azon, hogy az éppen meglévő helyzetből miféle módon (törvényekkel, infrastruktúrával, államszerkezettel, ösztönzőkkel és még sok mással) képes e célt elérni. Ha ezeket rendszerezzük, megkapjuk a lehetséges államformákat. Annyit, amennyi céljaiban, módszereiben lényegi elemmel tér el a többitől.
Erre ahány ember annyi a válasz, ha tudsz angolul, ez segíthet:
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!