A nyugat-római birodalom fővárosát miért tették egy időben Ravennába és Milánóba? Ezek Rómától északra fekszenek, közelebb a barbár veszélyhez.

Ravennát Theodoric király 493-ban nevezte ki fővárosnak.

Előtte már volt császári székhely, ugyanis Rómát Honorius 408-ban sorsára hagyta, a gótok két évig ostromolták, majd 410-ben elfoglalták és kifosztották.

[link]

Azért pont Ravennára esett a választás, mert mocsaraktól elzárva jól védhető volt és a kikötője - főleg kelet felé - nagyszerű volt, ami főleg a későbbi Bizánci császárság által létrehozott és támogatott Ravennai Exarchátus számára volt kedvező, amelynek fő céljuk az egykori birodalom visszafoglalása volt.

[link]

Az is természetes, hogy az első barbár császárok, Odoaker és Theodoric szintén Ravennába tették a székhelyüket, a gyakran lázongó római nép és a kotnyeles szenátus miatt Róma nem volt biztonságos és az anyagi csőd miatt, ami több tényezőnek volt köszönhető, még a római épületeket sem lehetett karban tartani, a falakról potyogott a márvány, viszont Ravenna kicsiben ugyan, de kellően fényűzően kiépült, ahonnan rendeletekkel lehetett kormányozni, ki sem kérve a szenátus véleményét.