Miért mondják, hogy a tatárjárás után már nem voltak a Volgán túl magyarok, miközben voltak?

A történelemben vannak fehér foltok és olyanok is, amelyekről van ugyan információnk, de meglehetősen kevés. A történészek pontosan tudják, melyek ezek az időszakok, de nemegyszer fontos, érdekes korok ezek, mint például az Árpád kor, amelyről csak meglepően kevés biztos információnk van, de az utókor sokat foglalkozott vele, így elterjedtek különféle legendák, amelyek nem hitelesek, de mégis később újabb legendák forrásai lettek és tovább bővültek. Nem könnyű a kort lefosztani a rárakódott hiedelmektől, de mégis ezt kell tenni és csak arra szabad támaszkodni, ami biztos, például az ásatások leleteire, vagy ami biztos forrásból maradt ránk és figyelembe kell venni, hogy a kortársak, vagy a későbbi történetírók tévedhettek is, ezért ajánlatos több forrásból tájékozódni, bár ha az egész korszakot vesszük szemügyre, nemegyszer van lehetőség a korrekcióra, figyelembe véve az előzményeket, meg a következményeket, mert azok jelezhetik a tévedést.

Jó példa erre a tatárjárás, újabban kétségek merültek fel arra vonatkozóan, hogy a mongol pusztítás tényleg olyan óriási lett volna az egész országban, mert akkor IV. Béla a tatárjárás elmúltával nem folytathatott volna nagyhatalmi politikát, bár az nem kétséges, hogy regionálisan komoly károkat szenvedtünk.

A Volgán túli magyarokról szóló információnk sem bőséges és ezt így is kell kezelni, a történészek így tesznek, csak a bulvár sajtó szokott elhinteni a köztudatban felettébb kétséges információkat a szenzációra, vagy az érdekességre hajtva.

2/7 A kérdező kommentje:

Ez is ugyanolyan akadémikusi történelemhamisítás, mint a finnugor eredet?

---------------

Inkább magyarsághamisítás, mert a történelem az más. De nagyon igazad vahn, mert sohase voltak Magarok a Volgán túl, mert nem fingugor nyelv, hanem indogermán és germán, tehát a Volgán túli dolog az =a fingárizmussal.

A finnugor nyelvcsalád és a genetikai magyarság az két különböző dolog.

A nyelvrokonság kimutatható, ezt főleg nyelv szerkezete, a ragozások módja támasztja alá.

Feltehetően valaha azonos nyelvet beszélő népnek egy kisebb csoportja eljutott a mai Finnország területére, amelynek nyelve és genetikája a vándorlás folyamán is változott, majd célba érve elterjedt a nyelv, keveredve az ott élők nyelvével és genetikájában beolvadt az ott lévő népbe, de némi szerkezeti nyelvjellegzetességet megtartott, amíg a magyarság szintén más utat járt be, amíg a genetika különbség teljesen eltérő lett, de a nyelvben lévő sajátosságok közül van ami megmaradt.

Ez a korai azonosság lehetséges, hogy tíz, vagy húszezer évvel ezelőtt volt, nagyon régen vált szét, így mára genetikailag semmi, nyelvtani szempontból meg csak néhány szerkezeti elem hasonlóságát lehet szignifikánsan kimutatni, - de lehet és ezért beszélünk finnugor nyelvcsaládról.

Mára ez még jobban el lett távolodva, mert a magyarra is hatott mind a latin, mind a német nyelv, a korai nyelvemlékeinkben sokkal több a közös elem.