Platón Atlantiszról szóló elbeszélése csupán egy ideálisnak elképzelt országnak a leírása, vagy csupán a ma Görögországhoz tartozó Kréta szigetén egykoron virágzó "Minószi civilizáció"-ról való megemlékezés?

Atlantisz létezett, a Földközi-tengerben volt sziget, a mostani Szantorin környékén.

Gőzrobbanásban pusztult el: olyan hangja volt, amit az Északi-tengeren is lehetett hallani.

Platón leírása a sziget alakjáról pl. valós lehetett.

Nyilván nem egy rossz gőzkazán robbant fel.

Viszonylag laza, vulkáni talaj. Eleve gyűrűs sziget, nem tömör. Remek, biztonságos kikötő.

A lenti magmakamrába betört a víz, és levegőbe repítette az egész szigetet.

Kicsi töredékek maradtak csak belőle mára.

"hogyan képes egy,, gőzrobbanás,, eltüntetni egy egész szigetet a nagy fekete semmiségbe.?"

Tűnt már el így sziget.

A Krakatau robbanása is hasonló volt.

Számomra azért gyanús sok dolog ezzel a földközi-tengeri Atlantisz verzióval, pár dolog klappol, de nem minden.

Csak egy példa:

Oreikhalkosz fém, mint általánosan használt, fénylő, nem oxidálódó anyag:

Naplementés aranyos fényűnek írja le, tutira nem réz, az már ismert volt a legenda eredetének korában is és patinásodik.

Túlságosan is hajaz az arany amerikai, rezes természetes ötvözetére.

De ilyen Európában nem volt, nem is volt ismert.

Én nem zárnék ki egy ősi tengeri kapcsolatot az amerikai kontinens és Afrika, Európa délnyugati sarka közt.

Atlantisz alatt meg akkor közép-amerikai keleti szigetvilág érthető, ami részben valóban tenger alá került tizenezer éve.

Van egy köráramlat, amivel ez a táv primitív hajókkal is hajózható, Kolumbusznak persze fingja sem volt róla, pont ki is hagyta a ziccert.