A civilizációk, kultúrák, birodalmak virágzó korszakait szükségszerűen követik a nagy visszaesések, válságok, vagy ezeket el lehet kerülni?
Példának az Ókori Egyiptom "átmeneti korait", a Mükénei-civilizációt követő "görög sötét kort", a Nyugat-Római birodalom bukását (I.sz. 476) követő európai "Középkort", vagy a 9.-10. században az addigi Maja városállamok lehanyatlását jellemző időszakot említeném.
Ezek alapján mi vár a Mi mostani "ipari-civilizáció"-nkra? Elkerülhetjük a bukást, vagy mi is csak egy újabb példa leszünk az utánunk következő századokban/korokban élőknek (már ha marad egyáltalán valaki, akinek feljegyzések szintjén lesz rólunk információja)?
Elsőre úgy tűnik, ez a szabály.
Az asszíroktól.kezdve a Szovjetunióig mindegyik gyorsabban nőtt, mint amennyi hasznot hozták az új hódítasik.
Sőt ez a mai pénzvilági "háttér" birodalom is repedezni látszik.
Csakhogy ott van Kína!
Kisebb-nagyobb megingásokkal, de már 4000 éve kb változatlan módon szépen lassan egyre nagyobb részét vonja befolyása alá a világnak.
"A nehéz idők erős embereket nevelnek, az erős férfiak könnyű időket teremtenek. A könnyű idők gyenge embereket nevelnek, a gyenge emberek nehéz időket teremtenek."
A bukás vagy hatalmas visszaesés max. elodázható, de nem elkerülhető. Minél több a gyenge ember (mentálisan, testileg, morálisan, bárhogy) akiknek a kényelem és a hatalom mindennél fontosabb annál közelebb van a "vég".
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!