Miért van az, hogy valakinek elég egyszer átolvasni az anyagot, majd vígan levizsgázik bármiből, mások meg hetekig ülnek fölötte?

Az se mindegy ám, hogy aki egyszer átolvassa az mennyire értette meg az előadáson stb. az anyagot, esetleg mennyire ismert a témában.

Azt se kell elfelejteni, hogy ha le is tud vizsgázni egy átolvasásra attól még amilyen könnyen jött olyan könnyen is megy az az információ.

Van még az a lehetőség is, hogy 3l is gondolkozik olvasás kpzben azon amit olvas, kérdéseket tesz fel, a lényeget kiszűri, tehát értve olvassa, ezért elég neki egyszer elolvasnia.

Ne add fel és próbálj fejlődni a témában, s neked is menni fog!

"Van, aki okosabb és van, aki nem, cserébe csak szorgalmas."

azért nem ennyire egyszerű, hogy "okosabb". rengeteg múlik a gondolkodási sémákon és az információfeldolgozási stratégián. fizikusként végeztem, később egy másik képzésbe fogva rémálom volt, amikor humán tárgyakból a vizsgára feldolgozandó szakkönyvekben se képlet, se ábra, csak hatszáz oldal folyószöveg

Ahogy előttem is írták, az intelligenciánk nvan egy elég komoly genetikai háttere. Ezen sajnos nem lehet változtatni. (Ez ugyanolyan, mint hogy ki mennyire hajlamos a hízásra.)

Emellett sok múlik a tanulási módszereken. A megfelelő módszer sokat segíthet (elsősorban a megértésre törekvő, elemző, kérdező tanulás szerintem). Ha egy logikai sémába tudod ágyazni a tanultakat, akkor az egyik elem alapján fel tudod idézni a másikat.

Ezen kívül az is segíthet, ha minél több korábban ismert dologgal tudod összekötni a tanultakat. Ez a megtanulást és a felidézést is segíti.

#6

Pont ugyanezt tapasztaltam én is TTK után pár BTK-s tárgyon! :D

Vagy csak mondja, hogy egyszer elolvasta és ez elég...

Ez még nem jutott eszedbe?

A világ tele - magukat jobb színben feltüntetni vágyó - hazugokkal.

A humán tárgy sem csak lexikai anyag. Minden tudománynak van rendszere, van sémája, van logikája. Ez ad egy módszertant, ritmust is. Ha eszerint tanul valaki eredményes. Ez azt jelenti, amit elolvasott, nemcsak érti, de a rendszerbe tudja helyezni. Ezt a módszert külön meg kell tanulni, és ez beállítottságtól (genetikától + neveléstől) függ. Az ilyesmit (természetesen más témán, de) csecsemőkortól szokja az ember.

Az agy működése asszociatív, tehát a "keresés" is így zajlik, nem szekvenciálisan. Ezért aki rendszerbe helyezetten képes tanulni, azonnal képes felidézni egy adott témát. Például irodalomban az életrajznak sémái vannak, így ha valaki azt mondja, Mikszáth, a jó irodalmár (egyetemi hallgató) elsőnek a sémára gondol, és az adja a konkrét adatokat. Aki bifláz, esélye sincs megtanulni bármit is. Kivételes memóriával mondjuk egy vizsgaidőszakra jó, de mondjuk két év múlva a töredékre emlékszik, hiszen semmi sehová nem köt. Ez a legrosszabb hatékonyságú tanulás (sőt, ez nem is tanulás, csak a látszata)