Vajon mi lehet az oka annak, hogy ennyire népszerűek az összeesküvés-elméletek?

Ma a legszélesebb körben használt információforrás alapvetően az internet lett, és egyre inkább azzá válik. Nem tudod mikor megy a busz? Irány az internet. Nem tudod mikor van nyitva a bolt? Nézd meg a neten. Nem tudod lehet-e kapni csikos sálat benne? Megtalálod a honlapjukon.

De ezek mellett millió más hülyeség is felkerül, jórészt cenzúrázatlanul, mert az internet mindenkié, igy bárki irhatja rá az agymenéseit, nagyjából korlátok nélkül. És teszik is ezt az emberek, mert rengeteg szabadidejük lett ilyenekkel foglalkozni.

Ez részben köszönhető annak is, hogy a napközbeni rengeteg kis nyesedék időt fel lehet ilyenre használni, ami időt eddig más töltött ki. Mert internet kvázi mindenhol van, a telót a zsebből előhalászni meg 5 másodperc. Egy-két perc nyesedékidő alatt már lehet irni egy 2 soros bejegyzést fórumra, hozzászólásokhoz, ide a Gyakorira, akárhová. 10-20 perc múlva ismét. Igy naponta akár több óra is összejöhet, egyetlen embertől, és ezt az emberek jelentős része csinálja. napok alatt igy hónapok-nyi, akár évek-nyi időmennyiségek kerülnek fel az internetre összességében, nagyrészt válogatlanul, gyakran mindenféle egyéni, a közösségitől eltérő vélemények, alaptalan megállapitások, kijelentések és kinyilvánitások, ténykényt közölt egyéni elképzelések, satöbbik.

De igazából a nyesedékidők ilyen célú kihasználásának lehetősége és a techológiai háttér csak boosterek a konteókra kapható emberek számára (márpedig az emberek jelentős része hajlamos a konteókra). Az, hogy mitől vonzóak számukra a konteók, annak a pszichológiai háttéert majd valaki más leirja, én nem tudom most összeszedni neked.

Mi az oka annak, hogy a pletykák népszerűek?

Egyszerű a válasz: a kisember addig sem a sivár életével foglalkozik. A konteóknak hasonló a céljuk, annyi különbséggel, hogy míg a pletykák esetén jókat lehet csámcsogni xy embereken, ezzel is úgy érezve, hogy ők mennyivel különbek a nagyembereknél, addig a konteók arra adnak egyszerű magyarázatot, hogy miért szar az élet, és hogy mit/kiket kell érte okolni.

Mert nyilván mindenki tökéletesnek hiszi magát, és csak azért nem ő a legszebb/legokosabb/legsikeresebb/leggazdagabb, mert mások ezt ártó szándékkal elrontják.

Ez a hülyéknek egy látszólagos kiemelkedési lehetőség (hogy ők milyen okosak és tájékozottak, bezzeg mások...)

De a kettes is jót írt.

Tán azért, mert az ember rájön, hogy voltak összeesküvések, amelyeket megevett?

Én nagyon meglepődtem, mikor először olvastam arról a témáról, hogy hagyták Pearl Harbort bekövetkezni, hogy beléphessenek a háborúba.

A módszerváltás igazi mozgató rugóiról meg manapság eleget lehet olvasni, miközben 89 végén mindenki álmélkodott, szörnyülködött, lelkesedett, remélt.

Ésígytovább, kicsiben és nagyban.

12 évesen elhittem a marsi romokat meg piramisokat meg miért nem járt még ember a Marson hisz a nácik már 44-ben tervezték azt a rakétát amiben 30 db V2-es hajtómű volt és hogy lehet hogy 25 év múlva lépett csak ember a holdra, ez nagyon gyanús...

Aztán rájöttem nem eszik olyan forrón. Mint az alagútfúrás az Alpok alatt, egy mérnök szerint megoldottunk egy problémát és tíz új merült fel. Aki tájékozott szerintem tudja hogy pl Iránnak nincs olyan technológiája hogy koronavirust fejlesszen stb. stb..

Az embernek intellektuális igénye van a gondolkodásra, de nem mindegy, hogy mire fordítja.

Aki belül keresi a válaszokat és a megoldást, az elsősorban a tanulás, önfejlesztés vagy spiritualitás felé fordul (vagy tetszőleges bontásban mindegyik felé).

Aki kívül, az a körülményektől várja a megoldást, illetve a körülményekben találja meg az akadályokat.

Innentől már nem nehéz elhinni olyan - számára kényelmes magyarázatnak tűnő - teóriákat, amelyek megmagyarázzák a helyzetét, illetve táplálják a saját félelmeit.

Kiváltképp az áldozatmentalitású emberekre jellemző a konteókkal való foglalkozás.