Hogyhogy nem maradt fent magyar írásos emlék a 11. század előtti időszakról?
A székely-magyar rovásírás több mint ezer éves, az első írásos emlékek a 9-10. század környékéről valók, de mivel egy írásmód elterjedéséhez sok idő kell, feltételezik, hogy akár még korábbi is lehet (vö: nem a leghitelesebb forrás, de a Wikipédián is 8. század szerepel). Fent maradtak talizmánok, ékszerek, érmék, falak, stb, de írásos emlék egy se.
A keresztény, főként bizánci írásokat leszámítva nincs hiteles forrás (már amennyire hitelesek), nincs írásos emlék a honfoglaló magyarságról és a letelepedés körülményeiről. Az első (viszonylag hiteles) írás Anonymustól ered, aki valahonnan, részben a szájhagyomány útján terjedő történeteket, részben meg ki tudja honnan leírta a Gesta Hungarorumot, ugyanakkor ő valamikor a 12-13. század fordulóján élt. Ez röpke 300 év különbség a honfoglaláshoz képest és cirka 200 évvel Szent István után történt.
Mi lehet az oka és hogy lehet, hogy nincs magyar forrás erről az időszakról, miközben létezett magyar írásmód?
#10 Egyébként abban igaza van, hogy a besenyő-magyar viszony elég kérdéses. Több forrás is azt írja, hogy a magyarok és a besenyők egy nép voltak, míg mások azt írják, hogy külön nép, és a magyarok ki nem állhatták a besenyőket.
A Kárpát-medence pedig tényleg ritkán lakott volt. Szvatopluk meg nem is élt már.
Abban szeretném, hogy igazam legyen, hogy ezekről a dolgokról szinte semmi biztosat nem lehet tudni, és hogy szétválogathatatlanul keveredik úm. “ismereteink” tengerében a mitosz és a valóság.
És meg abban is szeretném, hogy igazam lenne, hogy pontosan ugyanolyan tisztességes embernek tartsanak engem akkor is, ha nem úgy képzelem el a Honfoglalást, mint a Feszty-körkép.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!