Miért nem lehetne sokáig fenntartható a sztoikus világnézet és életmód?

Talán annak kéne érvelnie, hogy miért nem lenne fenntartható, vagy miért nem való mindenkinek, aki ilyeneket ír - persze nyilván nem véletlenül írják érvek nélkül. Valószínűleg nem igazán ismerik a sztoikus filozófiát, ezért nincsenek érveik sem.

A sztoikus filozófia egyszerű és praktikus tanácsokat, szemléletmódokat fogalmaz meg, amiknek az ismerete, aktívabb figyelembevétele a mindennapokban nagyon is fenntartható hosszú távon és nagyon is ajánlott mindenkinek. Nem véletlen, hogy nagyon sok politikus, üzletember, hadvezér, kommandós, író, költő és az élet minden más területén művelt emberek tömegesen merítenek belőle (sok esetben úgy is, hogy nem tudnak róla). A Bibliában, Buddhizmusban és megszámlálhatatlanul sok irodalmi műben vannak sztoikus filozófiához visszanyúló gondolatok. Főleg a modernebb koriak szerzői szokták fel is vállalni, de mivel az első sztoikusok Kr. e. 310 körül alkottak, bőven hatással lehettek a Biblia egyes részeinek íróira is. Többek közt a Marcus Aurelius római császár által írt Elmélkedések MEK-ben elérhető fordítását is egy katolikus szerzetes készítette és hasznos olvasmányként ajánlja egy magas rangú magyar katonatisztnek.

Több mint 2000 éve nagyon sokan követik és teljesen fenntartható azok számára, akik ismerik és akarják követni.

Széles körben elterjedni azért nem képes, mert az emberi gyarlóságok (hiúság, kapzsiság, hatalomvágy, stb) sok vonzóbb, eredményesebb, hatalom gyakorlásra alkalmasabb alternatívát teremtettek és inkább ezek terjesztésében érdekeltek.