A szabad akarat egy harmadik típusú randomgenerátor lenne?
válasza:
válasza:#1, a kérdező "szabad akarata" és a te "szabad akaratod" két drasztikusan eltérő fogalom. Mit is vitatsz valójában? Hogy ő nem azt gondolja, amit te?
Azonban ennél fontosabb, ha definiálod a megvitatandó fogalmat. akkor mindenki ugyanarról beszélhetne.
Megjegyzem még, a világ determinisztikussága egy filozófia irányzat, és van ettől eltérő is. Még senkitől sem láttam, hogy megfelelő tapasztalati adatokkal bizonyította volna ezt. Nem inkább arról van szó, hogy neked ez a hiedemed? (másnak meg más)
válasza:Hadd reagáljak az eddigi hozzászólásokra.
#1-es, ez egy súlyos kijelentés. Ha nem lennél érintett a dologban megérteném az álláspontodat, de bizonyára te is *érzékeled* az öntudatod, a gondolataid, és hogy ezek között látszólag döntéseket hozunk. Mi az okod arra, hogy azt állítsd, érzékeljük a döntéseinket, de azt a determinisztikus agyunk hozza meg - mint egy áramkör -, és hiteti el magával, hogy az a szabadságából fakadt?
#2-es a determinisztikusságról:
> Még senkitől sem láttam, hogy megfelelő tapasztalati adatokkal bizonyította volna ezt.
Valóban, nincs bizonyíték, hogy a kvantumrandomgenerátor indeterminisztikus, míg a dobokócka vagy az feldobott érme determinisztikus, de a valószínűségek latolgathatóak, és szerintem nem véletlen ez a két csoportosítás: pszeudo- és igazi randomgenerátorok.
#3-as, valóban jól kutatott, de hogy mennyire nem ismert azt ékesen bizonyítja, hogy péntek óta négy, azaz 4 ember tudott erről még csak szavazni, nem is véleményt mondani vagy korrekt választ adni. És valóban, helyesebb lenne ezeket megismerni, most lehetsz szemtanúja egy prekoncepció születésének, amit majd bizonyítanak vagy cáfolnak, amint alkalmas lesz arra a tudomány.
válasza:Már a szó is értelmetelen. Az akarat egy természetes és belső szükségszerűség, germagyarul, protogermán a magyarban, mert germagyar, görög ekón,árja wak, was.
A szabad szó, vagy a sueb-ből jön, ami a sippe, vagy egy melléknév da-val, mint szabda, tehát illibrcsi, kötött.
A szót se tudom értelmezni.
válasza: válasza:Szerintem a “szabad akarat” nem tudományos fogalom, hanem apologetikai fegyver azok kezében, akik szánalmas módon így próbálják meg a különböző mindenható, mindentudó, tökéletes, stb. isteneiket felmenteni a világ gonoszsága alól.
-------------------------
Önmagában magyar nyelven értelmetlen a dolog, mert mint írtam a szabad, akkor kötött, ha akarat akkor belső és természeti szükségszerűség, az ettől eltérő pedig önkény, despotizmus.
A magyar nyelven értelmezhetelen fogalom kötődik a valláshoz, és a joghoz, és a csicsológiához.
válasza:"bizonyára te is *érzékeled* az öntudatod, a gondolataid, és hogy ezek között látszólag döntéseket hozunk"
Nem azt mondom, hogy nem hozunk döntéseket, hanem hogy azok a döntések nem szabadabbak, mint hogy ha beírod egy számológépbe hogy 1+1 akkor kiadja hogy 2. Legfeljebb bonyolultabbak.
Input --folyamat--> output
Így működik a világon minden, az emberi agyat is beleértve.
"Mi az okod arra, hogy azt állítsd, érzékeljük a döntéseinket, de azt a determinisztikus agyunk hozza meg - mint egy áramkör -, és hiteti el magával, hogy az a szabadságából fakadt?"
Az én agyam nem hiteti el velem, hogy a döntéseim valami mágikus "szabadságból" fakadnak, ami túlmutat az okság törvényén. Azért döntök valahogy, mert az adott tudásom alapján, az adott agyam ezt a döntést produkálja. Ugyanúgy, ahogy minden ok-okozati rendszer. Nem is tudom értelmezni, hogy mit jelentene ettől különböző dolog.
Lehet hogy neked más a tapasztalatod.
Valaki elkezdte boncolgatni a szót, ill. azt állítja nem is tudományos a kifejezés. A téma valóban nem természettudomány - nem is abban a kategóriában vagyunk -, hanem bölcsésztudomány, pontosabban filozófia. Hogy mennyire nem triviális a dolog, azt ékesen tanúsítja az alábbi wiki cikk hossza is:
A további hozzászólókat invitálnám legalább az 1. pontig elolvasni.
Igen, a cikk szerint a szabad akarat - ha létezik - az külső forrásból fakad, és minket irányít. Én megcserélném a dolgot. Tény és való, hogy minden ember érzékel - ezt csak a szolipszisták tagadják -, és azt mondom, hogy az ént ezzel az érzékelővel azonosítsuk (az agyvelő adott funkciójával), aminek eszenciája a különböző döntések közötti választás. És mi irányítjuk a testünket - mindenki a sajátját, természetesen. De hogy van-e szabad akarat az talán leszűkíthető arra kérdésre, hogy az agy determinisztikusan működik-e vagy sem.
A legtöbben a determinizmus kérdésére fekete-fehér választ adnának. Én azt osztom, hogy bizonyos jelenségek - leginkább a makrojelenségek - determinisztikusak, ideértve a pszeudovéletleneseményeket, de vannak nemdeterminisztikusak is, amiket igazi véletlenesemények - pl. kvantumjelenségek, vagy talán a vélt vagy valós szabad akarat is okoz.
válasza:Jó gondolat, hogy inkább azt a kérdést tegyük fel, determinisztikusannműködik-e az agyunk, mint azt, hogy van-e szabad akarat.
Nos, nem látom okát, hogy az agyunkat kiemeljük etekintetben az Univerzumból. A kvantumjelensegek indeterminisztikus jellege az agyműködés mozgásszintjén nem releváns, bármennyire is szeretnek sokan ezzel előhozakodni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!