Hogyan néztek ki az ősmagyarok és mi történt velük?

"Vajon mikor és hogyan vehette át az ősmagyarok nyelvét a már itt élő főleg szláv nyelvű népesség?" Az egész, általad leírt folyamat alatt. A keveredés és együtt élés folyamán. És nem élt ám itt előttünk olyan rengeteg szláv nép. Viszonylag kevés volt a bevándorló ősmagyar, de nem kisebbségi népként ültek be a bandába.

És már ez sem az az ősmagyar nyelv. Az általad említett jövevényszavaknál sokkal több beépült jövevényszó van, amiről ma nem is gondolnád, hogy az.

3

xDDDDDD

2/4 anonim ***** válasza:

46%

Alacsony, zömök, ázsiai kinézetű emberek voltak nyilván

----------------

Jól vagy ember? A magyar nyelv egy indogermán nyelv, és a nép is, germagyar nyelv, a germánból fajult.

A Germagyarok: magas, vékony, fehér bőrűek voltak, kék és zöld szemmel, barna haj, vagy szőke hajjal.

Hűha én meg beszélem Hiklotus szellemének nyelvét, sőt magával a szellemével is beszélek és mondta hogy neked komolyabb szellemi problémáid vannak mint azt gondolnám. Persze mondanám hogy linkelj valami forrást amiről beszélsz de felesleges mert csak a te zavarodott fejedben léteznek.

Érdekes, hogy a közös szavakkal akarod bizonyítani a nyelvrokonságot, ha olyan nagy nyelv szakértő lennél akkor tudnád, hogy nyelvekben a közös szavak semmit sem jelentenek. A nyelvnek a nyelvtani felépítése már annál inkább.

Azt ám elismerem, hogy legalább a germán nyelvcsaládról tudod hogy nem csak a német tartozik bele, elnézést amiért ezt nem feltételezve egyből németeket majmolónak neveztelek.

Ja ha meg egy troll vagy akkor bocsi, sajnos nem nagyon ismerem fel mikor komoly amit valaki ír és mikor nem.

[link]

Úgy látom eltávolításra került az agymenés amire reagáltam, az admint megkérem akkor hogy távolítsa el az enyémet is mivel így nincs létjogosultsága.

Köszönöm

Nem értem miről beszélsz, hogy troll? Az valami dicső dolog elvégre, az aki szarik a konszenzusra, vagy milyen láci szóra, meghát az akit ezzel a szóval akarnak diszkvalifiálni.

A beszél az egy indogermán szó, a germagyarban germán, a bah gyökből, ebből jön a bójan-ból a báj, a gyöke a germagyarban a bű lett, szóval egy Germagyarnak ez renden van.

A nyelvnek van egy szelleme, nem tudom, hogy előbb volt-he mint egy ember, de van egy entitása, Kirgen a neve.

A nyelv felépítése germán, minden képzés benne germán és indogermán, a szabályo hangmegfeleltetéseket csak a germánon át lehet megvalósítani, a magyar nyelv egy faszanyelv és kentumnyelv.

Nem tudom, hogy te ezzel amivel jössz, komoly vagy? Ez inkább röhej.

Némely szlávnak mondott jövevényszóhoz én is hozzászólnék,de előbb, azt kéne, hogy egy mondatot leelemezzek, amiből jön más mondanivaló.

A mondat: honnantól látja rajtam, hogy utálkodok, ódzkodok.

Honnan: alapja az indogermán ki, a magyarban a ki, ebből lesz ha, hwa.

Található a honnanban egy ana képzés, ami a germánban az, amaz, és ott, és így től is.

T: a t a germagyarban a tárgyas képzés illetve mondhatnánk lokativusnak, de a szó azt jelenti, hogy az és től, ez a latin dé, brit dé, a germánban t, mint az ennant szóban, ami az onnant, tehát ez a dé vagy té latin-brit-germán és germagyar.

el: egy indogermán tő lehet, de az írben is jelen van, mint től, a germagyarban a t és az el olvad össze.

látja: a lát a germán wlaitan, majd a w lekopik és lesz lait, leit, a szó indogermán alapja uel, ez van t-vel, ami kausatívképzés. A germagyarban kikopott az egyes szám harmadik személyben a képzés, de lett helyette látja, ami egy alapállapot,egy janos-os képzés, és azért lett harmadik szeméylben mert alapállapotot jelent.

Ra: indogermán ar, ra tőből ered, megegyezik az ír ar-, ro-val, jelentése illeszt, rak, fügen, eredetileg ige, mint a nak.

Itt megállunk az elemzésben, és megnézzük a képzéseit:

k-val: ez lesz a rak, germán rakan, ami halmoz egymásra rak, ez egyben a reich és a rex.

A rex, rich tehát a rakó, ez majd a rend szóval lesz fontos.

Rege: germán rekkan, reken, ami elmesélnit jelent, tehát ragozni, összeilleszteni, ettől lesz a ree a rege.

Rend: azt mondják, hogy a szó szláv, miközben a magyar, germagyar nyelvben megvan a töve, és más képzések is, a rend a ratio, a harmónia, mindegyik a ra tőből ered, tehát rátevés, ha a t kaustívképzés az indogermán de, do vagyis a tesz. A rend tehát illeszkedést jelent, attól lesz racionális valami, példa: van abortusz, a fecniben van valami élet védelme, eközben kirúgni a fötust maradandó jaj.

Ezt nem lehet összeileszteni, egymásra rakni, mert nem rának egymásra, multikulti, tehát irracionális.

A szlávban jövevényszónak tűnik a rend szó, a raid germánul, persze a germánban is van nd képzés, szóval lehet, hogy a rend nd képzésű.

A rex tehát az, aki rak, arról tesz, hogy az elemek rának egymásra, rátesznek egymásra.

Rím: a germánban sort jelent, rendet, illeszkedést, de azt mondják hogy a Reim viszont a francia rhtymusból jön. A magyar rím a germán, vagy a francia, én germánnak mondanám.

arány: ar, vagy rá+nja gót nőnemű képzés

ért: talán a rá ar változata, a ratio, tehát artesz, mint a reden

Ha már itt vagyunk akkor beszélünk kell az észről is. A magyargban, a germagyarban, a rend a ratio, ami más nyelvben az ész, viszont az ész az észlelésből ered, indogermán aues, germán wis.

Az ész nem török szó, hanem germagyar, a witz, ebből jön a vita szó is, ami ugyanazt jelenti, ahogy a vezet szó is. Az indogermánban három vez van, de a magyar a germánból ered, mint vezet, weisen, kausatívképzéssel. Tehát a vezet, az észt tesz, germán wisida.

A magyar, germagyar szó törzsi, egy filmből egy példa:

Tehát a rend szó nem szláv, hanem germagyar, de térjünk vissza a rajtamhoz:

ja: birtokos képzés, gót ja, az újkurdban csinálnak ilyet, amikor mondjuk az ő-höz hozzárakják a ja birtokos képzést, ami a ja, tehát rája.

t: a tárgyalt t és dé

am: a brit nyelvben a ra után következik az am, ami igeképző eredetileg, germánban is volt, mint bim, habém, sőt, a felszólítőmód ősgermánja bírjam, berjaum, az ír nyelvben jat képzés nélkül csak rám, roim van.

Látható a rend, a rátesz, a magyar nyelv, a germagyar nyelv levezethető germán elemekkel az újkurdból és az ír nyelvből, mert egy általános rendet követ a germagyar nyelv. És ez nem csodálatos!

Ez a rend! Na de erről az elemzés végén.

hogy: hwa, ho, ha+vagy k vagy dei. A gótban láttam egy auk dei összekötést, ami lehet a vagy, mert a vagy az az auch, au tőből, ami a va. Vagy auk ei, gót ei partikellel így lenne, huk ei.

Utál: indogermán od, germán at +al képző, belőle jön az átok, az atoch

kó: jelenidőképző, és akciós, vagy mozzanatos ige, a germánban nagyon gyakoró

od: indogermánul az at

skó: ugyanaz a szerepe mint a kó-nak, a latinban is megvan.

kód, skód összetéve: a d kasuatívképző a d, ami a tesz, do: szakad, skaidan

De egészítsük ki a mondatot:

Honnantól látje-he rajtam, hogy ódzkodok, utálkodok, engem őrjít.

He: indogermán erősítőpartikel, ez ugyanaz, mint az engem-ben a g, a he az árjás

Őrjít:

wrijten `drehen'.

uer tő vagy re tő: őr, ír ér, ör,far, fer,

farkas: wargs, wargr

féreg: frige mai ír nyelvben is, a germánban is,

öről: wriwōn, ureu (csak germánban) wribbeln őröl a lét forma együttese

őrül: wóra

wreng, wrjitn: őrjön, örjít

irha: wrihan, wriha, befedni, burok,

ér+ték, érték: werdi(csak a germánban)

redő: wriþō

varsa: versóz, halászhaló, lehet germagyar? szlávban

orsó?

örvény mint warp, vagy a hwarwa

irgalom: germán wriggle(mint gonosz, hiba)

A mondat: honnantól látja-he rajtam, hogy utálkodok, ódzkodok, engem őrjít, egy germán mondat, kisebb árjás-indogermán beütéssel.