Az emberi etnikumok átlag IQ szintjében valóban nem mérhető különbség vagy csak a kutatók nem merik ki mondani a PC -ség miatt?

#20

Igaz, de ennek hátterében nem csak az oktatás áll, hanem például a munkakultúra is. (Persze az is igaz, hogy ugyanez a kultúra jelentősen hozzájárulhat a kiemelkedő oktatási eredményekhez is.)

És természetesen az is igaz, hogy az intelligencia nem minden. Az észak-amerikai és nyugat-európai oktatási rendszerek általában nem is a szigorúbb ázsiai rendszerek irányába fejlődnek. De az eredeti kérdés az intelligenciára vonatkozott, és ennek fejlesztésében a kelet-ázsiai oktatási rendszerek általában nagyon hatékonyak.

Ez egy tudomány rovatban feltett kérdés,amire eddig 22-en reagáltak. A legtöbb esetben e rovat 5-6 választ produkál, kivéve relativitáselméletet és a kozmológiát.

És ez (ismét) fényesen bizonyítja Parkinson tételének igazságát (röviden és pongyolán: a hozzászólások száma fordítva arányos a probléma megértésével. mélysége - alapossága - pedig egyenesen arányos vele).

Az IQ egy nehezen értelmezhető és definiálható fogalom. Ennek oka, hogy az emberek rendkívül sokfélék, rendkívül nehezen megfogható tevékenységüket kellene jellemezni egyetlen adattal. Más szóval, igen kevés ember képes IQ témában felelősen és pontosan fogalmazni. Aki viszont nem érzi a problémasúlyát, az ismeret semmiben sem gátolja gondolatai szárnyalását, vagyis gátlás nélkül ír össze elképesztő zagyvaságokat.

Aki az adott témát valamennyire ismeri, képes összevetni azt saját ismereteivel és megállapítani, tud-e érdemben hozzászólni. Ez gátolja meg abban,szóljon-e. Akinek ilyen gátja nincs,nyugodtan mondja,hiszen fogalma sincs, mit mond. Fogalma sincs, azzal égeti magát vagy tiszteletet szerez.

Nem az IQ-ról alkotott ismereteim, hanem egyéb adatok alapján mondom, az IQ és az etnikumok közötti korreláció gyakorlatilag nulla (ha az egyáltalán mér valami megfoghatót). Az IQ és a körülmények között van nullától lényegesen különböző korreláció.

Olyan ez, mint bizonyos értelemben a doktori cím. A legtöbb (tudományos) doktor nem használja a hétköznapokban. Minél távolabb álla lehetőségtől valaki, annál áhítatosabban közelít ehhez. Érdekes paradoxon, hogy egy bizonyos ponton túl viszont megfordul, egyre inkább lenézik, sőt bosszantja őket.

Szeretek megemlíteni e témában egy érdekes amerikai kísérletet. Egy kutatócsoport keresett Afrika közepén olyan falut, amely nem nagyon érintkezett a külvilággal. Egy ilyen helyen 5-15 éves gyerekek között szétosztottak vagy 20 laptopot minden kellékkel (főleg akkuval). Semmit nem mondtak, távoztak. 3 hónap múlva mentek vissza megnézni az eredményt. Minden laptopot használtak! a harmadában feltörték az operációs rendszert, párban egy részét átírták. Az analfabéták, használati útmutató nélkül. Anélkül,hogy tudták, mit kaptak. Megnéznék néhány itt szónokló, 130-as IQ-val büszkélkedő embert, mire jutna hasonló helyzetben. Kizártnak tartom, hogy arra, amire ott páran. Ennyit az IQ-ról. Egyébként minden tiszteletem a MENSA tagoké. Igaz, nekik erre nincs szükségük. Ahogy hallom tőlük.

#23 "Aki viszont nem érzi a problémasúlyát, az ismeret semmiben sem gátolja gondolatai szárnyalását, vagyis gátlás nélkül ír össze elképesztő zagyvaságokat."

Mielőtt mások hozzászólását kritizálnád, előbb tanulj meg helyesen írni!!!