Minden ember különböző, de ha képesek lennénk két embert ugyanolyan körülmények közt felnevelni, akár egy szimulációs de valós világban, lehetséges, hogy egyformák lennének?

Az ember fejlődésében szerepet játszik a genetikai öröksége is, meg a környezet is. Pl. intelligencia esetén komolyabb mérések voltak arra nézve, hogy mennyire határozza meg a genetika, és mennyiben a környezet (megfelelő tápláltság, ingergazdag környezet stb.). Hogy lehet ezt vizsgálni? Két oldalról:

- Vannak akik azonos génállománnyal rendelkeznek, de különböző környezetben, különböző szociális helyzetben nevelkednek. Ilyenek azok az egypetéjű ikrek, akik születésük után szét lettek választva, és más-más családban nevelkedtek.

- Ennek a fordítottja, mikor két ember genetikailag különbözik, de közel azonos, vagy legalábbis nagyon hasonló környezetben élnek. Ilyenek az adoptált gyerekek, mint testvérek.

Lehet vizsgálni IQ-tesztekkel, hogy mennyire korrelál jobban az intelligenciájuk, két random emberhez képest. És azt találták, hogy 52-48% ez az érték. Nem tudom már melyik volt a kicsivel nagyobb, de némi kerekítéssel azt lehet mondani, hogy az intelligencia 50%-ban örökölt tulajdonság, 50%-ban meg tanult, a környezet által alakított tulajdonság.

Márpedig sok dolog megértésének mélysége, a róla kialakított kép nagyban függ az intelligenciától is.

De más tulajdonságok is hasonlóan alakulnak, van, amit inkább a gének, van, amit inkább a környezet határoz meg. Így aztán attól, hogy az egyik tényezőt azonossá tesszük, attól még a két ember személyiségében lesznek eltérések, lennének jól érezhető különbségek a két ember között.

A kérdést inkább a természettudományba tenném. Bár vannak átfedések a tudományok között, hiszen egy valóságot próbál leírni mindegyik, ahogy fejlődik egyre jobb modellekkel. (Például a kvantumkémiát mint a kémia egyik ága a fizikusok hozták létre mint tudományágat.)

Nem egészen a kérdésre válaszoltak eddig.

Szóval azt kérdezed, hogy vannak paraméterek ilyen például a környezeti hatások amit ér egy ember, van a genetika, az örökölt gének, a táplálkozás stb. Ha minden ilyen befolyásoló paraméterben egyező lenne két ember akkor teljesen egyforma lenne e , egyforma gondolatai, akarata stb lenne e. Vagy máshogy megközelítve a kérdés az hogy az ember az determinisztikus e. Ahol a gének, a környezeti hatások stb függvényében ugyanazt kapjuk e.

Azt tudjuk hogy a kvantummechanika mint tudományág kialakulása előtt teljesen érthetetlenek volt olyan részletek ha nagyon belementünk a legapróbb részletekbe hogy van egy macska például akkor sejtek, sőt még jobban belemenve szubatomi részecskék szintjén hogy tud annyira pontosan történni hogy nem csúszik félre csak rendkívül ritkán, hogy pl 5 lába lenne. (Ha ilyen van akkor már kimegy az újság már hírekbe benne van, nemigen van ilyen eset.) A régebbi biológia, fizika (klasszikus fizika) nem tudja megmagyarázni, hogy pontosan hogy van az hogy ilyen esetben mint Csernobil miért születnek ilyen torzszülöttek. Azóta tudjuk, hogy e mögött a kvantummechanika erőssen szerepet játszik, többek között ezért működik a biológia. Röviden csak : az hogy vannak bizonyos fizikai mennyiségek, melyek nem vehetnek fel tetszőleges állapotot, mint egy polc rendszerbe ahol az első polcra pakolhatok , másodikra is stb. de másfeledikre nem (nincs ilyen polc). Ezért nem "hibázódik el" olyan könnyen. Viszont ha éri valami erősebb hatás akkor képes kitéríteni az atomszerkezetet képes szétrombolni, ez meg hatással lesz a biológiai folyamatokra mely hatására jönnek létre azok a torzszülöttek, csak nagyon dióhéjba (nem is ez a kérdés). A lényeg hogy valószínűleg nemleges a válasz a kvantummechanika miatt. Két okból is. Egyik a kvantumállapotok másolhatatlansága ami ha ez esetben is döntően befolyásoló akkor nem eleve nem jó a kérdés sem. A másik hogy a kvantummechanikában axióma szinten benne van a véletlen (random). Vagyis még azonos paraméterek esetében is különböző lehetséges kimenetek lehetségesek. Azaz nem kauzális összefüggés van a paraméterek függvényében hanem korreláció.

Aztán olyan apró részleteket meg a szőnyeg alá sepertem, hogy amúgy is, honnan tudnánk annyira pontosan lemásolni még ha a kvantumállapotok másolhatatlansága ez esetben nem is jelentene hátrányt (azaz nem függene attól részleteiben), akkor meg mi van az egyéb hatásoktól. Mint ahogy ha van egy élére állított ceruza akkor az eldől előbb utóbb valamerre. Ha más nem lehet arra repült egy légy most, vagy lehet 1 órája és az által keltett mikro légörvény miatt választ valamit hogy merre dőljön. Azaz amúgy se tudnánk annyira pontosan repodukálni elvileg sem. Szóval röviden : valószínűleg nem, csak hasonlóak (ha egyáltalán maga a kérdés jó).

Nem, mert az emberek gondolkodása azért kicsit összetettebb.

Még az ikrek sem egyformák mindenben.