Hogy zajlottak régen a betelepítések?

A sváb betelepítésről tudok csak. Önkéntes volt. Jellemzően egy-egy faluközösség "szaporulata" egyben jött (jellemzően tutajokon), így a kialakult szociális kapcsolatok megmaradtak - az elválás ugyanis örökös volt, utána nem lehetett hazatelefonálni vagy fapadossal hazarepüli ünnepekre.

Ez a feudalizmus idején volt, mikor is a paraszt röghöz van kötve, joga és kötelessége művelni a telkét, cserébe a földesúrnak adózik terményben és robotban. Ha már régen volt háború/járvány, akkor a művelhető jobbágytelkek elfogytak, jellemzően elsőszülött fiúra szállt a jobbágytelek. A többiek meg megpróbáltak iparosok lenni, vagy zsellérek.

Magyarországon a török kiűzésével járó háborúk, majd a pestisjárvány miatt nagyon lecsökkent a parasztok száma, emiatt kezdtek el a Habsburg Birodalom szerencsésebb részeiből áttelepülőket toborozni.

Jelentős adókedvezményeket ígértek nekik a jobbágytelkeken kívül.

Hát erről regény hosszúságú dolgokat lehetne írni, ez az oldal erre nem alkalmas. Magyarországra nem csak svábokat telepítettek be, hanem szlovákokat, románokat, talán szerbeket is. Ezek a betelepítések a II. Világháborút követő időszakban történtek azon településekre, ahonnan a svábokat kitelepítették. A kitelepítettek összes vagyonát elvették, az ő helyükre hoztak szlovákokat, románokat stb. Hogy ők önként jöhettek-e, vagy őket is ugyanúgy idehurcolták, mint a svábokat Németországba, azt nem tudom.

Ha érdekel ez a kor, nézz utána azon községek történetében, ahonnan a svábokat elvitték 1948-ban.

Veszprém megyéből - annak 47 községéből - a kitelepítettek létszáma 10.670 ember volt, országos szinten ez kb. 170.000 főt jelentett.

És igen, a betelepítettek kaptak házat, pénzt, jószágot. Azt, amit más emberektől elvettek.

Országos szinten szétszórva, de települési szinten tömbökben telepítettek be embereket, nem minden magyar falu kapott 1-2 sváb családot, hanem az elnéptelenedett területeken hoztak létre vagy tisztán sváb falvakat, vagy ha éltek ott magyarok a svábok is legalább annyian voltak. Szóval helyi szinten nem jelentett olyan nagy problémát a nyelv, mivel használhatták a sajátjukat, és az ország hivatalos nyelve egyébként is a latin volt, amit kb ugyanannyira ismert egy katolikus német mint egy magyar paraszt (nem nagyon).

Földet mindig kaptak, és sokszor kiépített udvarokat is házakkal, valamint jellemzően egy bizonyos időre szóló adómentességet is. Önkéntes volt a költözés, és pont a fenti juttatások miatt vállalkoztak erre a jelentkezők. A 18. századi betelepítéseknél alapvetően a felekezeti hovatartozás lehetett kizáró tényező, csak katolikusokat akartak betelepíteni.