Milyen gazdasága volt a bizánc birodalomnak? Mondjuk 1000-től?

Bizánc 1000-től 1453-ig egy fokozatosan gyengülő és zsugorodó birodalom volt, néhány kisebb fénykorral, felfutással. De az utolsó négy évszázadukra már túl voltak az aranykoron.

A bevételeik nagyrészt a különösen előnyös pozíciójukból származtak, félig Európában, félig Ázsiában feküdt a birodalom, ami gazdasági-kereskedelmi szempontból ritka kincs. Kezdetben sokféle területet ellenőriztek, így színes és tagolt volt a birodalom, a gyakori belső nehézségeken is úrrá tudtak lenni évszázadokon át. Ugyanakkor a fekvésük volt az átkuk is, Európa irányából hol a magyarok, hol a különböző vándor népek, hol a többnyire vazallusaiknak számító, de gyakran lázadozó délebbi délszlávok csépelték őket, míg Ázsiából lassan, de biztosan kisöpörte őket az iszlám.

Néhány konkrétumot megnevezve: békeidőben kelet felé is kiváló kereskedelmi útjaik voltak, nyugaton meg sokáig számított természetes szövetségesüknek a később őket a negyedik keresztes hadjárat idején szétzúzó Velence. Ez azért kereskedelmi szempontból elég erős kombó, az ebből, és az erőforrásaikból származó gazdasági erőt néhány ügyes császár még a 12. században is ki tudta használni.

A gazdaságban szerintem a kereskedelem volt a legfontosabb, kb. 1000-ig a Földközi-tenger keleti részén bizánci tengeri hegemónia volt. A keletről jövő kereskedelmi útvonalak Bizáncon keresztül jutottak el Európába.

Az ipar is fejlettebb volt, mint Nyugaton, ami annak is köszönhető, hogy Bizánc városiasodottabb volt, mint a Nyugat. Bár a nagy keleti metropoliszait ekkorra már elvesztette a birodalom, és 1000 körül kezdett el Európa többi része is fejlődni, városiasodni, felélénkült a pénzforgalom is, míg Bizánc ezekben egyre inkább esett vissza, de ekkor még fejlettebb volt, mint a Nyugat.

A mezőgazdaságban szabadparaszti gazdálkodás volt jellemző, nem volt európai-típusú földesúr-jobbágyi feudális gazdálkodás. Ez azt jelentette, hogy paraszti közösségek művelték meg a földeket, cserébe egy közösség meghatározott számú katonát volt köteles kiállítani. A területeket thémákra osztották, mindegyik thémának megvolt ilyen formán a saját katonasága, akik ellenség támadása esetén védték a saját földjeiket. Ilyen formán a birodalom hadserege európai szinten elég nagynak és félelmetesnek számított. A paraszti földművelésen túl léteztek arisztokraták is nagybirtokokkal, akiknek a központi hatalom gyengítése állt érdekükben, hogy a paraszti földekre rátegyék a kezüket, de ez a korszakban nem nagyon sikerült nekik. Később igen, ami a birodalom drasztikus katonai meggyengülését hozta magával (a 12. század második felében).

Ez összefügg a keresztes hadjratokkal, ami igazából ugyanúgy a birodalom lehanyatlását eredményezte, mint a keleti török népek terjeszkedése.

Egyrészt, a tengeri hegemónia megszűnt, fokozatosan Velence és Genova vette át Bizánc szerepét haditengerészeti és kereskedelmi értelemben is. Másrészt a keresztes hadak sokszor Bizáncot is prédának tartották, nem csak az iszlám területeket. A térségben sok keresztes állam jött létre, illetve sokszor mentek át Bizánc területén lovagi seregek Európából, így megjelent a lovagi hadviselés is a birodalomban. Sőt, rengeteg nyugati lovagot csábított a császár zsoldért vagy földért bizánci szolgálatba. (Itt jegyzem meg, hogy a bizánci sereg nem csak a thémák katonaságából állt, hanem ezen kívül zsoldosokból, keleti, behódolt nomád népek könnyűlovasságából stb., de a zsoldosok nagyon fontos részét képezték a haderőnek). A nyugati lovagok a császártól kapott földeken feudális gazdálkodást vezettek be, ugyanakkor a bizánci elitbe is beolvadtak, így kezdett elterjedni a 12. századra a feudalizmus, bizonyos formában. Ez azzal járt, hogy egyre több szabad parasztot vontak be egy nagybirtokba dolgozni, így a théma-katonaság lehanyatlott, a tengeri kereskedelem visszaszorulásával pedig a bevételek is csökkentek, a zsoldos sereg megcsappant (pl. a varég gárda stb.). Így 1200-ra a birodalom serege kb. a negyede volt az 1000-es évekének. 1204-ben Velence Konstantinápolyt is elfoglalta, ami a birodalom szétesését eredményezte, a helyén több nyugati típusú lovagi állam is létrejött. Bár 60 év múlva sikerült nagyjából helyreállítani a területi egységét a birodalomnak, régi fényét soha nem nyerte már vissza, a török terjeszkedésnek nem tudott ellenállni, igazából a 14-15. században egy volt a többi balkáni államocska között.