Miért nem fogadta el Horthy a királyi címet, amikor felajánlották neki 1922-ben?

Sztálin oldalára állni szintén hiba lett volna.

Amúgy Horthy nem igazán állt a németek oldalán, István fia meg pláne nem.

Horthy NEM vezette bele az országot a második vlágháborúba. Kassa bombázása után, a vezérkari főnök (akinek nevét sokan biztos nem tudják, mert nem kiterjedtek az ismereteik a kor politikájáról) azt állította, hogy az azonnali vizsgálat alapján szovjet-orosz repülőgépek bombázták a független Magyarországot, Kassát.

A vezérkari főnök ELTITKOLTA Horthy elől a moszkvai nagykövetünk levelét, miszerint Moszkva tagadja, hogy köze lenne a bombázáshoz. Semmi érdeke nem fűzödött hozzá a ruszkiknak. (A németek bombáztak, hogy ráfogják a ruszkikra)

Bárdossy miniszterelnök pedig a parlamentben bejelentette, hogy ezen szovjet-orosz bombázás miatt, a magyar Királyság magát hadiállapotban lévőnek tekinti a Szovjetúnióval. (Ezt hívják hadüzenetnek, nem konkrét csapatok küldését, bár úgy hangzik.)

Később Bárdossy László miniszterelnök szintén hadiállapotot nyilvánított ki az Egyesült Államokkal szemben. Ismételten Horthy tudta és beleegyezése nélkül.

Na, ennek fényében akkor ki vezette bele az országot a második világháborúba?

Tudodjátok-e, hogy Magyarországot már megszállta Németország 1944 márciusban, mielőtt egyáltalán kiderült a gázkamrák létezése, ami 1944 június vagy július de valami nyári hónap? Deportálások sem voltak Magyarországról a német megszállás előtt. 1944 március 19-től kezdődöen, nem volt szuverén magyarország, s bár Horthy hivatalosan kormányzó maradt, gyakorlatilag nem tudott tenni semmit. Kállay Miklós miniszterelnök kérte, hogy mondjon le, menjen el, de Horthy azt mondta, a kapitány nem hagyhajtja el a süllyedő hajót, hanem utolsó pillanatig ki kell tartania.

Rácsapott a székre, hogy ő a helyét nem hagyhatja el, ő az országot nem hagyhatja cserben nehéz órákban, mert hiszi, hogy többet tud tenni, mint más tudna (és más nem is tett érte többet lemondatása után, hanem akkor gyakorlatilag Szálassy Ferenc ámokfutása el is kaszálta a további lehetőségeket.

A Szovjetunió elleni német támadás másnapján (június 23-án, a kassai bombázás előtt 3 nappal) Molotov szovjet külügyi népbiztos tájékoztatta a fejleményekről a moszkvai magyar követet és közölte vele, hogy: „a szovjet kormánynak, mint azt már több ízben kijelentette, nincs követelése vagy támadó szándéka Magyarországgal szemben”. Az erről szóló tájékoztatás Horthy szerint Bárdossynál elakadt, és nem jutott el hozzá, habár Bárdossy a népbíróság előtti, saját állítása szerint tájékoztatta róla a kormányzót.