Hol tartana a világunk ha a tudomány sokkal jobban az embert helyezné középpontjába és nem a pénzt?

Az a helyzet, hogy csak az az idealizmus tud jobbítani a világon, ami a tények és lehetőségek terén azért két lábbal a földön áll, plusz minimum tisztában van azzal, hogy mi rossz és min kéne változtatni.

A te idealizmusod sajnos egyik pontnak sem felel meg.

Magyarok enyhén halnának, ha tudományos alapon lehetne kaját venni.

A cigó, aki száz milliókat lop itt Érden az építkezéseivel, még a saját nevét sem kepes leírni, olvasni meg végképp nem képes.

Mégis évente 4-5 autót vesz és több pénze van, mint amiből fel lehetne nevelni 200 gyereket.

Azért itt több dolog keveredik, amit én szétválasztanék.

1. Az alapkutatások célja az univerzum megismerése és ennek eredménye publikációk formájában azonnal közkinccsé válik, bárki hasznosíthatja. Az emberiség közös érdeke és értéke. Szolgálja a szegényt és gazdagot egyszerre.

2. Az alkalmazott kutatások már rétegérdekeket, csoportérdekeket szolgálnak és itt már megjelenik a nagy cégek haszna is, ami kétségkívül nem egyformán szolgálja a különböző helyzetű embereket. De az eredmény még mindig publikáció és még mindig közkincs.

3. Az igazi baj a fejlesztésnél kezdődik, ami már nem új tudományos eredményt, nem publikált igazolt ismeretet, nem közkincset eredményez, hanem új terméket, új szolgáltatást, vagy új technológiát. Ez már nem az emberiség közös érdeke. Nem is közkincs, mert szabadalmi oltalom által a piaci verseny részévé válik. Vannak hasznonélvezői és vannak kárvallottai is, hiszen az új produktum sok régebbit és vele együtt cégeket, vállalkozásokat szoríthat ki a piacról, tehet tönkre, tehet munkanélkülivé. Ettől persze még ez is előreviheti a világot, csak ugye ezt már nem szabadna közpénzből támogatni, mert nem közérdek a létrehozása.

4. Még nagyobb gáz az innováció, mert az nemcsak, hogy nem tudomány, de mégcsak nem is fejlesztés, hanem egy már meglévő fejlesztési eredmény gyakorlatba való bevezetését jelenti. Ez már kifejezetten csak annak az egy cégnek, vagy cégcsoportnak az érdeke aki megcsinálja. Ilyesmit állami forrásokból támogatni, ilyen néven minisztériumot üzemeltetni (...) az egyszerűen korrupció, sikkasztás, a közpénzek elherdálása, hűtlen kezelése a közjavaknak és az adófizetők megkárosítása.

5. Végül itt van még a tudástranszfer is, amit szintén tudósok csinálnak, de nem kutatás, nem fejlesztés és nem is innováció. Ennek viszont két formája van:

5/a. Új felfedezések széleskörű terjesztése - könyv és folyóiratkiadás, egyetemi oktatómunka, ismeretterjesztés, tananyagfejlesztés, szintézis - Ezek közérdekű dolgok, az emberiség a társadalom hasznára.

5/b. Célzott tudástranszfer: új tudományos ismeret, konkrét új helyen való alkalmazása, célzott átvitele egy céghez. Ez már ugyanaz a gázos kategória, mint az innováció. Ezt már a magánhaszon, a profit mozgatja.

Amit tenni kéne az egyszerű: az egyetemeken folyó nyilvános publikálásra kerülő tudományos kutatómunkát (minden alapkutatást, és az igazoltan közcélú alkalmazott kutatásokat, továbbá a közérdekű fejlesztéseket, valamint a széleskörű általános tudástranszfert) kellene kizárólag támogatni közpénzekből és messze elűzni a kufárokat, közpénzre ácsingózó magáncégeket, profitcélú vállalkozásokat.

Ha az összes innovációtámogatásra elherdált (megmutyizott, lényegében korrupciós útra terelt) "nagypénzt" az élvonalbeli egyetemi oktató és kutatómunka finanszírozására fordítanák, a legjobb tudósoknak adnák, ösztöndíjakat alapítanának belőle tehetséges fiatal kutatók támogatására, szegény de tehetséges fiatalok tanulmányaira, akkor már nem itt lennénk. A pénzt csak objektív teljesítménymutatók alapján, korrekt pontszámrendszerek bevezetésével, bizottsági titkos szavazások nélkül szabad szétosztani, hogy a gyanú árnyéka se vetülhessen senkire. Ez az ahogyan fel lehet emelni egy társadalmat és meg lehet tisztítani a maffiásodástól.

A #14-es nagyon jól leírta a helyzetet, de nem csak ő értette a kérdésedet, a kérdésed nem ez volt.

A kérdésedre a többi válasz a válasz.

Az, hogy nem vagy tisztában azzal, mi szükséges és mi nem, nem vagy tisztában azzal, hogy mi akadálya a fejlődésnek, mi nem, sőt szükséges hozzá.

Csak pár részlet.

"sokkal fejlettebbek lennénk ha nem az űrben túrkálnánk hanem a saját testünket és agyunkat, a világunkat igyekeznénk megismerni."

Tipikus laikus tévnézet. Az ilyen eltérő irányú kutatások nem egymás elől szipkázzák el a pénzt és a tudós szürkeállományt, plusz az űrkutatásból bejött rengeteg, azóta hétköznapi használatba került fejlesztésből a komplett társadalom profitál. És az űrkutatás célját, jövőbeli, komplett fajunk jövőjét döntően befolyásoló eredményeit se felejtsük el.

"De ezek nagy része nem jut el a szegényebb rétegekhez."

De.

Eljut.

Csak lassabban. Mert először éppen a gazdag rétegek az akkor még magas árakkal fizetik ki a fejlesztési költségeket akkor, amikor még túl drága a szegényebb tömegeknek. Vagyis éppen az új dolgokat megvásárló gazdagoknak köszönheted, hogy az ár le fog esni a te vásárlási lehetőségeidhez.

Még #14-hez:

"az egyetemeken folyó nyilvános publikálásra kerülő tudományos kutatómunkát (...) kellene kizárólag támogatni közpénzekből és messze elűzni a kufárokat, közpénzre ácsingózó magáncégeket, profitcélú vállalkozásokat."

Ez azért így veszélyes általánosítás. Azok a gonosz profitorientált cégek ma sok esetben többet adnak a közös tudományos értékhez, mint az állami szférák. Lásd például az űripari magáncégeket, akik bizony profitorientáltak, de éppen az állami ilyen irányú büdzsé szűkösségét pótolják ki magántőkéből, eredményeik viszont az államnak is szükségesek, ezek állami támogatása sokkal többet hoz vissza, mint a támogatások nem kiadása és állami pénzből való fejlesztés. Lásd pl. az ISS ellátását adó magáncéges űrforgalmat.

Természetesen azért nem árt az állami óvatosság abban, hogy a még teoretikus szinten lévő, tudományos ugrást ígérő magánvállalkozásokból mi kecsegtet valódi eredménnyel.

Ezen óvatosság terén a magyar állami finanszírozás hagy kívánnivalót maga után, mert bizony néha milliárdokat ölünk perpetuum mobile jellegű hülyeségekbe, közben meg a később fényes profitot termelő magyar ötletek nyugati finanszírozással válnak profitsikerré.