Mikor kell vessző a "vagy" elé?

A vagy, és, s, meg kötőszavak esetén nem kell vesszőt írni, ha azonos szerepű mondatrészek között áll.

Kérhetsz üdítőt, kávét vagy teát. = Kérhetsz üdítőt, kávét, teát.

Ha nincs vagy, akkor kell vessző. Ha van vagy, akkor nem kell vessző.

~ ~ ~

Viszont az összetett mondatok esetén más a helyzet, mert ott a kötőszavak nem azonos szerepű mondatrészek közé kerül, hanem egy tagmondat kezdődik vele. Összetett mondatok esetén viszont mindig ki kell tenni a vesszőt:

Holnap kitakarítjuk a lakást, és ha jó idő lesz, akkor elmegyünk sétálni is.

A megfogalmazás sem mindegy. A magyar helyesírás szabályai ezt a példát hozza:

Egész éjjel táncoltam, és szórakoztam a pincérekkel (a táncolás nem a pincérekkel történt).

Egész éjjel táncoltam és szórakoztam a pincérekkel (a táncolás is a pincérekkel történt).

> Azt hiszem, elmegyek edzeni, vagy inkább csak itthon maradok, és lustálkodok.

A vagy elé kell vessző, mert az tagmondat előtt áll. Viszont az és elé nem kell vessző, mert az azonos szerepű mondatrészeket választ el. Tehát:

Azt hiszem, elmegyek edzeni, vagy inkább csak itthon maradok és lustálkodok.

Az utolsó példát illetően eltérő véleményen vagyok:

"Azt hiszem, elmegyek edzeni, vagy inkább csak itthon maradok, és lustálkodok."

Ide szerintem kell vessző: hiába két állítmány között van az "és", ez – a látszat ellenére – mégsem azonos mondatrészek felsorolása, hanem két külön tagmondat. Ez a "maradok"-hoz szorosan hozzá tartozó itthon miatt egyértelmű.

Ha szebben akarnám megfogalmazni, akkor inkább az OH.-t idézném:

325.o.: „Vesszőt kell használni a kötőszók előtt a következő esetekben:

(...)

2. Ha az egyik vagy mindkét állítmánynak az alanytól különböző, külön bővítménye van, a vesszőt általában ki kell tenni: Leült mellé, és megfogta a kezét. ♦ A török állt a fánál, és a fűre bámult. ♦ A gyerek igen gyenge, és hajlamos mindenféle betegségre.”

Esetünkben az "itthon" nem egy olyan helyhatározó, amely mindkét állítmány közös vonzata lenne, hanem kifejezetten a "maradok"-hoz tartozik, ugye.

Példaként átalakítom olyanra, amikor tényleg csak állítmányok felsorolása van, így nem kell vessző:

"Azt hiszem, elmegyek edzeni, vagy inkább csak itthon olvasok és lustálkodok."

Itt ugye egy közös bővítménye van a két állítmánynak.

OH.324.: „Nem kell vesszőt használni a kötőszók előtt a következő esetekben:

(...)

2. Az állítmányoknak csak közös bővítményeik vannak: Megunja és leveti az egyenruhát. ♦ Folyamatosan kiabált és veszekedett a férjével.”

Két remek hozzászólást olvashattunk, úgyhogy sok mindent már nem tudok írni, csak két kiegészítést.

A szabályzat 11. kiadásában még szerepelt ez a két mondat: „Sokszor meglehetősen nehéz eldönteni, hogy az és, s, meg, vagy kötőszóval kapcsolt rész önálló tagmondat-e: Bevágta az ajtót, és dühösen elrohant. De: Hirtelen fölugrott és elrohant. Ilyenkor az írásjelhasználat ingadozhat.” Az új szabályzatban ez már nincs benne, noha továbbra is érvényes a megállapítás.

Vesszőt teszünk az és, s, meg, vagy szó elé felsorolásnál, ha hátravetett szó előtt áll, pl.: „Pálinkát ivott, és sört”; „Csíkokat, pettyeket festett a papírra, és színes karikákat”.

Igen, a 12. kiadásban már az említett bekezdést erre cserélték le:

"Az írásjelhasználat azonban – a tartalomtól függően – változhat: Egész éjjel táncoltam, és szórakoztam a pincérekkel (a táncolás nem a pincérekkel történt), de: Egész éjjel táncoltam és szórakoztam a pincérekkel (a táncolás is a pincérekkel történt)."

Valószínűleg nem akarták ijesztgetni a kedves nyelvhasználót azzal, hogy "nehéz eldönteni" (ráadásul még utána egy olyan példa, ami "ingadozhat"...)

Helyette berakták ezt a sokkal megnyugtatóbbat (ld. fent), amelyben egyrészt el van magyarázva a különbség, másrészt azt mutatja a két mondat, hogy "úgy írod, ahogy akarod..." :-))

Persze ettől még valóban igaz, hogy "Sokszor meglehetősen nehéz eldönteni": éppen ezért van az, hogy az OH. három oldalon keresztül részletezi a különféle lehetőségeket (ebből idéztem fentebb). Ld. [link]