Hogyan kell helyesen írni ezt római számokkal?

Az első a jó.

A második:01.04.2002 (ez már más)

A harmadik: 04.01.2002 fordított ami külföldön helyes, ha jól tudom. Ha hülyeséget írtam elnézést, de a lényeg megvan remélem:)

Római számokat használunk a modern naptárak esetén is (Gergely-naptár, julián naptár), de…

Az évet írjuk római számmal. Ha a hónap és nap is kell, akkor azt szóban írják ki. Ráadásul a római hagyományoknak megfelelően nem is úgy, mint ma. Magyarra lefordítva kb. így: „Az Úr MCXXI évében május idusa előtti harmadik napon” (azaz május 12-én).

De már ez is „modern” dolog, az ókorban, meg a középkor egy jelentős részében a legtöbbször nem is Krisztus születéséhez mérten adták meg az évet, hanem beiktatásokhoz viszonyítva. Pl.: Károly Róbert uralkodásának nyolcadik évében…

Használjuk néha a római számokat hónapok jelzésére is, de akkor az évet, napot arab számmal szoktuk írni: 1936. IX. 9.

Az, hogy a dátum egyes elemei milyen sorrendben vannak, illetve milyen írásjellel választjuk el ezeket, az nyelvfüggő. De mivel soha sehol nem használták az év, a hónap és nap római számmal való kiírását így egyszerre, ez a kérdés ennek tükrében értelmetlenné is válik.

Röviden: Mindhárom forma helytelen, egyik formát sem használjuk. A történelem során soha, sehol nem használták egyik formát sem, és nem használjuk így egyik formát ma sem.

Írásban nyilván ez még egy kisebb hiba. De sokan még magukra is tetoválnak ilyeneket, ami egy életre szóló ostobasági bizonyítványt jelent.

#5: Informatikus vagyok. Annyi csak, hogy többször futottam bele dátummal kapcsolatos kérdésekbe (miért február 25-én van a szökőnap, miért nevezik a 10. hónapot el a 8-as számról (okto-), miért pont olyan hosszúak a hónapok, amilyenek, miért a február a kivételesen rövid hónap, hogy kapcsolódnak a hónapnevek az istenekhez, császárokhoz, miért nem a téli napforduló az év kezdete, stb…). A kérdések engem is érdekeltek, így utána jártam a naptárak történetének, az időszámítás történetének, néha egy kicsit a Wikipédia által nyújtott tudásanyagon túl is.

A kitalált középkor teória naptárproblémája is érdekes volt, ennek nyomán is beleástam magam kicsit, hogy Gergely pápa miért pont annyit korrigált, amennyit, hogy is volt ez pontosan, mi a niceai zsinat jelentősége ebben, aminek az időpontjához képest korrigált Gergely pápa, és nem a julián naptár bevezetéséhez képest. Innen vált érdekessé a julián naptárat megelőző naptárak, azok története, tulajdonképpen a mai időszámítás kialakulásának egyes lépései.

Illetve a római számok is elő-előkerülő kérdések itt GYK-n. (Pl. hogyan lehet 5000-nél nagyobb számot felírni, törtszámot felírni, miért szerepel sok órán IIII az iskolában megtanult IV helyett, miért pont úgy jelöljük a római számokat, ahogy, mit jelent régebbi feliratoknál a ⅭⅠƆ jelölés, miért pont olyan a római számírás logikája, amilyen, mi ennek az eredete.) Minden ilyen kérdésnél valahogy egyre többet és többet tudtam meg a római számokról. Nem is tudom, hogy bizonyos részleteket miért nem tanítanak az általános iskolában, mert bizonyos összefüggések igencsak segítenének jobban megérteni a római számokat.