Az embereket nem zavarja a Helyesírás-ellenőrző jelzése?

Nem húzza alá pirossal a Facebookon.

Maximum nálad.

A "Facebook-on" illetve a "Helyesírás-ellenőrző" meg nem tudom milyen szabály szerint születettek. Te igen?

Engem általában zavar, fel is szoktam venni a szavakat a szótárba, és akkor nem húzza őket alá :P

Olyan tulajdonneveket, amelyeknek a végüknek a kiejtése és a leírása megegyezik, úgy ragozunk mint bármely egyéb szót.

A böngésző(?) azért húzza alá, mert nem ismeri ezt a tulajdonnevet.

> „A böngésző szóval nem tudom, mi a bajod.”

Szerintem csak azért tette oda a kérdőjelet, mert nem volt biztos benne, hogy a böngésző beépülő helyesírás-ellenőrzőjét használod.

Másrészt böngészőből is van sokféle (Chrome, Firefox, Opera,…), illetve elgépelést figyelő kiegészítőből is többféle lehet. Szerintem angol nyelven már olyan is elérhető, ami a mondatokat is képes elemezni (biztos nem tökéletesen), és az esetleges vesszőhibákra figyelmeztetni. Erről jut eszembe (az eredeti kérdésre válaszolva), hogy könnyen elképzelhető, hogy valakinek sokat kell angolul leveleznie, és ezért angolra állította az ellenőrzést, és nem kapcsolgatja vissza magyarra minden egyes Facebook-üzenet kedvéért, mert azért magyarul még aránylag jól tud írni. De visszanézve lényegében a második (12-15 23:01-es) válaszoló is ezt írta.

Az alapból beépített helyesírás-ellenőrző a Firefoxban – nagyon helyesen – aláhúzza azt, hogy „Facebook-on”, a szabályt is linkeltem már, hogy miért nem így kell írni. (Viszont a Chrome tényleg nem jelzett, mikor abban próbáltam.)

A „megdícssértét” a Chrome is aláhúzza, és dq-nak igaza van abban, hogy a „Helyesírás-ellenőrző” nem tulajdonnév, így erősen vitatható, hogy indokolt-e nagy kezdőbetűvel írni.

> „Egy orvos, ha nem tudja leírni normálisan a gyógyszer nevét, halált is okozhat; egy autószerelő ha nem tudja leírni pontosan, milyen alkatrész kell, nem lehet megszerelni az autót; egy tanár, ha rosszul tanítja meg a szavakat, egész osztályok nem fogják megtanulni rendesen.”

Gyanús, hogy a matematika- és fizikaoktatás hiányosságai miatt többen haltak meg, mint ahányan gyógyszernevek elgépelése miatt; és nem az okozta a problémát, hogy a „koszinusztételt” helytelenül „cosinus tételnek” írták, vagy hogy elfelejtkeztek a nagykötőjelről a „Cauchy–Schwarz-egyenlőtlenség” nevének leírásakor. (Biztos nagyon igénytelenek azok a matematikusok, akik ezeknek nem néznek utána, de akkor hogyan számolnak végig 20 oldalt hibátlanul?)

> „De mindegy is, előtte is belekötöttél olyanba, ami jól volt leírva.”

Ez mikor történt?

> „Képzelem, milyen lehet az élet más területein...”

Ezt hívják előítéletességnek.

...egy tanár, ha rosszul tanítja meg a szavakat, egész osztályok nem fogják megtanulni rendesen.

Attól a könyvben még helyesen van leírva bárminek a neve.

... egy autószerelő ha nem tudja leírni pontosan, milyen alkatrész kell, nem lehet megszerelni az autót...

Ha szavakkal írja le, akkor van redundancia a nyelvben, így ki lehet találni, hogy mire gondolt. Ha kódokat kezd el használni, akkor nincs redundancia, de a helyesírás-ellenőrző sem tud ellenőrizni. Legfeljebb azt lehet ellenőrizni, hogy van-e olyan kódú alkatrész.

Egy orvos, ha nem tudja leírni normálisan a gyógyszer nevét, halált is okozhat...

Elvben igen, ha a két anyag neve nagyon hasonló. De nem tudok ilyen esetekről, pedig az orvosok pocsékul írnak, alig lehet kibetűzni még tökéletes helyesírással is. Szerencsére ma már viszonylag ritkán kell kézzel receptet írni.