Hogy írjuk helyesen azt, hogy például 10ből 5 lett meg? 10/5 vagy 5/10?

Bár néha előfordul a fordított jelölés is, de az 5/10 a logikusabb, mert ebben az esetben a / jel nem pusztán egy elválasztó jel, hanem egy arány, ami valóban egy osztás műveletet reprezentál, és az 5/10 azt fejezi ki, hogy a meccsek 5/10 részét, azaz az 1/2-ét (felét), azaz az 50%-át nyerted meg.

Persze fordítva is értelmezhető lenne törtként, de kissé nyakatekerten, a 10/5 (10/5 = 2 = 200%) kifejezhetné azt, hogy kétszer annyi meccset játszottál, mint amennyit megnyertél, de úgy a hétköznapi életben ritkán szoktuk így használni ezt az arányt.

Süsünek igaza van, mint mindig.

Képzeld el úgy, hogy a magyar oktatásban a legmagasabb kapható jegy az ötös, de Te csak hármast kaptál.

Akkor 3/5 (három per öt, vagyis három az ötből) az eredményed, és nem fordítva.

Szerintem meg – kivételesen ;-) – nincs igaza, mert ilyenkor a perjel nem ennyire "direktben" osztást jelent (még akkor sem, ha pl. játszmanyerések esetében speciel pont lenne értelme az aránynak!), hanem általában valami mást próbálunk kifejezni vele, kicsit olyan, mint a jelentéssűrítő összetétel: sok minden lehet köztük a kapcsolat (pl. x/y.. x részes sorozat, y-adik része; a 3/7. lehet harmadik emelet 7.; 3/a feladat; stb.), ez a szövegkörnyezetből derül ki. Tehát a köznapi használatban igen gyakran nem osztást jelöl a perjel, csak azért azt használjuk, mert azt olyan egyszerű és szokásos... :-)

Röviden most ennyi, de egyébként mintha a közelmúltban már lett volna valami hasonló kérdés, akkor talán a sorozatok epizódjainak jelölésével kapcsolatban merült fel ugyanez...(?)

Kétségtelen, hogy a per jelnek van más jelentéstartalma is. Néha pl. vagylagosságot is kifejez/kifejezhet. De számok esetén mindenképpen értelmezhető arányosságként is, így hatványként, matematikai műveleti jelként is. Bárhogy is írom, 5/10 vagy 10/5 az mindenképpen azt fejezi ki, hogy itt 5 mennyiségi egység viszonyul valamilyen kontextusban a 10 mennyiségi egységhez. Tehát ez egyben egy arány is, és egyben hatvány is, így egyben a per jel matematikai műveletként is értelmezhető. De még a sorozatok esetén is a 7/26 jelenti azt, hogy ez a 7. rész a 26 részből. De egyben van matematika tartalma is, ha ezt az epizódot megnézted, akkor az évad 7/26 részét láttad. Nyilván itt a 26/7 jelölésnek is meglenne a logikája, de a matematikai értelmezés már nyakatekertebb, kevésbé kifejező lenne, a 26/7 hatványként azt fejezné ki, hogy a megnézettnél 26/7 -el hosszabb a sorozat egésze, csakhogy az ember nem szokott ilyen nyakatekerten gondolkodni.

Van olyan eset is, mikor nehezebben lehet ráhúzni az arányosságot, mondjuk egy 120/80-as vérnyomásnál. Itt nyilván nem rész/rész, vagy rész/egész, esetleg egész/rész arányosságról van szó, a 120 és a 80 nem ugyanannak a halmaznak a részletei. De ettől még akár hatványként is értelmezhető, akár kifejezhet hatványként is a vérnyomásra jellemző értéket, hogy aztán ennek van-e relevanciája, vagy sem, az megint más kérdés. De még ha eltérő mértékegységű dolgokról is beszélünk, akkor is lehet akár valamiféle hatványként értelmezni akár egy 180cm/80kg-ot is. Persze ilyen esetekben már a sorrend abszolút önkényes. Pont azért, mert bár arányként, így hatványként is értelmezhető, de egyik sem mond többet, mint a másik, nem érezzük annyira releváns információnak ezt a 120/80 vagy 80/120-at, vagy a 180/80 vagy 80/180-at.

Viszont ha két számmal kifejezett tulajdonság között rész-egész viszony van, akkor mindig logikusabb egy rész/egész kifejezés, mert úgy a per jelet matematikailag !is! értelmezve általában sokkal relevánsabb, kifejezőbb, az emberi gondolkodáshoz közelebb álló mennyiséget kapunk.

A "víz" szó alatt mindenki azt az alakot nem tartó, általában iható, átlátszó, és sok más tulajdonsággal rendelkező valamit érti. Azért, mert ebben egyeztünk meg, ezt tanítják a gyereknek. Egyszóval, a kommunikáció nem egyéb, mint közmegegyezésen alapuló jelsorozat. A jelbeszéd is ilyen.

Vannak az életben dolgok, amelyekre nem alkotunk "egy szót", azonban bizonyos jelkombinációk azt fejezik ki. Ha ez fontos dolog, akkor közmegegyezéssé válik, tanítják, és kényelmetlen nem tudni. És vannak olyan dolgok - többnyire ritkán használatosak, kevésbé fontosak, nem mindenkit érintők - amire kialakul ugyan jelkészlet, de nem válik közmegegyezéssé, bár a legtöbben ismerik. Úgy mondhatjuk, a tudás egy bizonyos szintjén ismerik, más szintjén meg nem. Ismeretének hiánya nem jelent igazi tudáshiányt, ezért többnyire nem is kényelmetlen.

Amiről most szó van, ez az eset. Nem szabály az 5/10. Csak logikus. Aki logikailag képzett, következtetéssel kitalálja, miről van szó, és ritkán téved. Aki kevéssé képzett, elbizonytalanodik. Ez kényelmetlen, ezért igényévé válik, hogy szabály legyen a dologból. Nem lesz az, egyszerűen fel kell ismerni a környezetéből. A 10/5 írásmódból is ki lehet találni, mit jelent, de talán többen tévesztik el.

Tehát szerintem a kérdezőnek adott egzakt válasz: nem írjuk "helyesen", mert nincs rá szabály. Van használati módszer, az 5/10 többek számára lesz ugyanolyan jelentésű, mint amire leírója gondolt, ezért "célszerű" így írni. Már ha az az igényünk, hogy ne értsék félre. De mondjuk egy helyesírási teszten nem illik hibás válasznak tekinteni a 10/5-öt, bár inkább lehetséges. Aztán jöhet a vég nélküli vita. Mert nincs rögzített szabály, amire hivatkozni lehet. Csak vélemény van.