Irigység vagy féltékenység a jobb szó?

Valóban.

A cikkíró mentségére legyen mondva, rokon értelmű szavak.

Valóban a féltékeny szót elsősorban a szerelemféltésre szabad használni, de amúgy tágabban értelmezve behelyettesíthető az "irgy" helyére gyakorlatilag mindig.

Jól érzed, hogy a két fogalom nem ugyanazt jelenti. Sokan a "hétköznapi" beszédben összemossák a jelentésüket. De pl itt is...

[link]

Ámbár hozzáteszi: "édestestvérek". Mármint a két fogalom.

Szerintem ez "maszatolás". :)

A irigység "definíciója:

[link]

Jobb híján... :D

A féltékenység "definíciója":

[link]

és...

[link]

Azért - szerintem :D - van némi különbség irigység és féltékenység között.

Az már viszont egészen más kérdés, hogy pl. a féltékenységben vergődő lélek mennyi irigységet is érez...

dellfil

"Az irigy helyett lehet használni a féltékenyt, de a féltékeny helyett nem lehet az irigyet, ugye?"

Én nem használnám az "irigy" helyett a "féltékeny"... Annyira pongyola... nem inkább félrevezető. "Széplelkűsködőnek" érzem. Aki irigy, az irigy. Akárhogy is szépítgetjük szerintem az irigység randa érzés. Az irigy ember nem jó ember. (Punktum. :DDD)

dellfil

ÍGY MEG ÚGY

Furcsa ember az irigy,

Torkán mérges a mirigy,

Egyszer úgy, egyszer így,

Az irigynek sose higgy.

Furcsa ember a hazúg,

Nyelve csípős, mint a lúg,

Egyszer így, egyszer úgy,

Hogy igazat sose tudj.

(Weöres Sándor)

"Az irigység a kisebbségi érzés, a tehetetlen gyávaság legegyszerűbb megnyilvánulása.

Végülis, amihez te gyáva vagy esetleg lusta, vagy ami még gyakoribb, hogy mindkettő egyszerre, azt elirigyled a másiktól. Nem teszel érte semmit, viszont akinek van, attól irigyled. Saját életcél helyett a másét. Saját siker helyett a másét. Saját értékek helyett a másét. Saját élet helyett, saját döntések, saját örömök helyett...és a sor bármeddig folytatható."

És még egy eget rengető bölcsesség: :DDD

"Az irigy embereknek kétszeresen nehéz: nemcsak a saját szerencsétlenségükön bosszankodnak, hanem mások szerencséjén is.” (Hippiasz)

dellfil

A szótár szerint (Vree javításaival):

FÉLTÉKENY:

Ártóan gyanakvó, roszindulatú, valakit/valami elvesztésének lehetősége miatt túlzottan aggódó (és ezért külső befolyástól eltiltó, felette őrködő), vetélytársaktól vagy idegen befolyástól féltő.

A "Féltékeny" alapvetően azt fejezi ki, hogy van valakid/valamid (pozíciód, hitvestársad stb.), de nem bízol eléggé magadban, attól tartasz, hogy valaki nálad kiválóbb elveszi tőled, azért túlságosan oltalmazod/elzárod mások elől, illetve mások iránt túlzott gyanakvással viseltetsz.

Az "irigy" ennél egyszerűbb, hiszen az minden esetet lefed, amikor kívánod a másét. Tágabban ez is jelentheti viszont, hogy sajnálja a sajátját mástól, de ez inkább másodlagos jelentés.

Tehát bár van átfedés, nyilvánvalóan más helyzetről beszélünk: aki féltékeny, annak MÁR van valamije, amit másoktól óvni akar. Azonkívül ez valamivel komplexebb érzelem.

Az "irigy" az egy egyszerűbb "ezt én akarom/mindent akarok" érzést szokott takarni.

Helytelennek tartom a féltékeny szót ebben a két esetben, és nem igazán örülök a terjedésének. Az angol jealous(y) szó az oka, amely valóban több jelentésű, és a sima pitiáner irigységre ugyanúgy használható, mint a szerelemféltésre vagy egy baráti kapcsolat meggyengülésétől való félelemre. A két utóbbit a magyar nyelv régóta féltékenységnek hívja, de az elsőre eddig nem használtuk ezt a szót.

A féltékenység egy gyönyörű nyelvújításkori szó, amelyet a fél/félt igéből képeztek, tökéletesen tükrözve ezt a lelkiállapotot. Irigység esetén ilyesmiről szó sincs, kár elpazarolni rá egy ilyen szép szót. Egyetértek dellfillel, az irigység az irigység.

A jealous lehet mindkettő, az envious az tisztán irigy. Beszédben a jealoust gyakrabban használják, talán mert egy szótaggal rövidebb.

Tehát például az "irigylem a hajadat" kifejezésre az "I'm jealous of your hair" természetesebb mint az "I'm envious of your hair". Igeként használva persze csak az envy marad.