A nyelvkönyvekben miért E/3-ban írják oda a szavak jelentését?
Nálunk pl. a német tankönyv végén a szószedeteknél is így van odaírva magyarul a szavak jelentése, de más könyvekben is így láttam. Viszont szerintem ha németül is infinitivvel van irva a szó, akkor a jelentéséhez is infinitivet kéne, mert ha azt írják oda jelentésnek, hogy mondjuk "süt", akkor az azt jelenti, hogy Ő süt és akkor úgy lenne németül, hogy er/sie/es bäckt. De nem ez van odaírva, hanem az, hogy backen, ami azt jelenti, hogy sütNI. Miért írják még is E/3-ban?
Egyébként nem ez életem legnagyobb problémája, csak valamiért annyira zavar XD
Egész egyszerűen ez a szakmai ("szótárológiai") konvenció, a legjobb belenyugodni.
:-)
Bővebben:
A szótár általában nem azoknak való, akiknek fogalmuk sincs a nyelvről, hanem akik már tudják annyira, hogy ilyenen nem akadnak meg, pontosan fogják tudni "dekódolni", hogy a "schreiben", az "ír" és a "write" (nem "writes"!, de nem is "to write"!) hogy viszonyul egymáshoz, hogy kell szótár segítségével valamit _lefordítani_ (nem pedig szavakat behelyettesíteni).
Úgy hívják ezt, hogy szótári alak (plusz még ez, az, amaz pl. igéknél gyakran valami múlt idő).
Idézek:
"Az ige szótári alakja nyelvenként változó. Általában az az alak az ige szótári alakja, amelyből a többi alakja könnyen levezethető. Ehhez gyakran több alakra is szükség lehet, hogyha bizonyos igeidők, igemódok alapalakjai nem vezethetők le a fenti, elsődleges szótári alakból.
A szótári alak a magyarban az ige egyes szám harmadik, de a latinban például az egyes szám első személyű alakja. A modern indoeurópai nyelvekben általában a főnévi igenév az ige szótári alakja."
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!