Húsz évesen túlvagyok már valamin / húszévesen túlvagyok már valamin? ASAP!

túl vagyok két szó.

Húsz évesen. A "húszéves" egy szó, de ez az összevonási szabály csak főnevekre vonatkozik, ahol a jelentés módosult.

(A "húszéves" mint valamilyen korcsoportba tartozó fiatal személy a "húsz éves"hez képest enyhén módosult jelentésnek tekinthető.)

Az első a jó.

(A túlvagyok jelen esetben igekötős ige.)

Megnéztem a MHSz-t, és a szabály: 2-nél több tagú összetett szavakat külön (százhúsz centiméter az x4), 2-t egybe (nyolcéves). Mondjuk baromság, mert nyilván a 20 éves megint külön.

Az MTA Helyesírási Bizottság ismét lecsap :p

"Megnéztem a MHSz-t, és a szabály:"

Dehát én már megírtam, hogy hogy kell! Csak nem kételkedetél????!... ;-)

"2-nél több tagú összetett szavakat külön (százhúsz centiméter az x4), 2-t egybe (nyolcéves)."

Mármint százhúsz centiméterES! Itt a melléknévképzős formákról beszélünk.

(A nyolc év, ill. húsz év ugyanúgy külön van, mint a százhúsz centiméter.)

(Addig ütöm, amíg meleg. :-) Mármint a témát.)

"A húszéves(en) egybeírandó"

Megnéztem, és úgy tűnik, tényleg. De nagyon nem tetszik. :(

Tudom, ez nem jelent semmit. De megint lázadni fogok.

Mert szerintem nem ugyanaz, ha azt mondom pl., hogy

"Ez egy húszéves fa."

(- Én ugyebár nem írnám egybe, de így talán még nekem is elmegy... :D)

...mint az, hogy "Ez a fa húsz éves."

Itt egyszerűen nem stimmel a nyelvérzékemnek egybeírva.

"a túl vagyok pedig külön."

Na és már miért? Igekötős ige.

Ha "túl vagyok pörögve" vagy "túl vagyok hajszolva", akkor persze az igekötő nem a "vagyok"-hoz tartozik; de itt igen, mert pl. "túlvagyok már a vizsgákon" vagy "túl vagyok már néhány csalódáson". Nem? És ha nem, miért? :P

^Akkor hadd meséljem el (látom, hogy itt vannak rokon lelkek, akik nem beleznek ki) :D , hogy mi b#@&&a az én nyelvérzékemet.

Az én provokatív állításom az, hogy az alábbi két mondat:

Ez egy nyolcüléses autó

Ez egy nyolc üléses autó.

nem ugyanaz.

Egy jelentésmódosulás megy végbe azáltal, hogy a két szót összevonod.

A fenti esetben "nyolcüléses" azt jelenti, hogy ilyenre tervezték.

Míg "nyolc üléses" (vagy akár 8 üléses) csak annyit, hogy 8 db ülés található benne.

Ez nem vonatkozik főnévből képzésre, pl:

fatökű

izomagyú

tüskehajú

de:

tüskés hajú

(->ezt pl. van, aki egybe írná?)

De melléknevek esetében szerintem nem ugyanaz a jelentés.

pl:

"nem csak a húszéveseké a világ"

->itt helyes az egybeírás, mert itt az összevonás egy korcsoportot jelöl, ami túlmegy magának csak az életkornak a megjelölésén, hanem rengeteg plusz asszociációja van (a húszévesek viselkedése, szokásai stb.)

Állítom én, nem mint lehivatkozható szabály, csak ami az én érzékemnek és hallott használatnak sugallottnak tűnik.

most csak röviden:

az, hogy bizonyos jelentésmódosulások összerántanak bizonyos szerkezeteket,

nem jelenti, hogy minden jelentésmódosulás összeránt szerkezeteket,

és nem jelenti azt sem, hogy csak jelentésmódosulások rántanak össze szerkezeteket;

valamint

az eltérő jelentéseket időnként eltérő formák jelzik, de nem mindig (és sokszor nincs is szükség rá, akkor sem, ha bele lehet magyarázni valami "álfélreérthetőséget");

továbbá

attól hogy ilyen szépséges, szakszerűnek tűnő mondatot alkotunk, hogy "Egy jelentésmódosulás megy végbe azáltal, hogy a két szót összevonod", attól még ez nem lesz alkalmazható minden különírt és többféle jelentésű szerkezetre, sőt a többféle jelentésű, egybeírt szerkezeteket sem választja szét;

a "helyes" szó használatával csak óvatosan, mert én értem, de az egyszer olvasó nem fogja (jól) érteni, hanem még azt hiszi, hogy akadémiailag is úgy van, ahogy írod (vagyis ahogy sugallod), és akkor fekete pontot fog kapni nyelvtanórán;

ugyanis

hiába tudsz beleérteni további gazdag jelentéstartalmat a "nem csak a húszéveseké a világ"-ba (amely tényleg benne van!), attól még azt is egybeírjuk, hogy:

"mára már kiértékeltem a tizennyolc és tizenkilenc évesekkel felvett kérdőíveket is – nem csak a húszéveseké az a kupac ott, az asztalon"

BW-nek meg csak annyit, hogy az egyszerűbb válasz, hogy külön van benne az OH-ban (OK, az neked nincs, de megnéztem, hogy az AkH.-ban is benne van, hogy "túl vagyunk a határon", úgyhogy ne túráztasson kegyed :-),

másrészt a bonyolultabb válasz az volna, hogy megpróbálom megmagyarázni az OH millió példája alapján, aztán vagy okosat mondok, vagy nem: szerintem arról van szó, hogy a "túl van vmin" kifejezésben azért különírt határozószó, mert nem arról van szó – mint a szokásos igekötői értelemben –, hogy az igét (a "levést") túlzásba vittük, túl sokáig csináltuk, addig csináltuk, amíg át nem estünk a ló túloldalára, hanem valami mást vittünk túlzásba (túlmentünk, túlszaladtunk, túlfúrtuk a lyukat, túlhúztuk a vonalat, túlmelegítettük a kakaót, túlhajszoltuk magunkat, stb.), és ennek eredményeképpen tartunk valahol, AHOL nem kéne vagyunk, OTT vagyunk, ami már nem jó hely, ezt a helyet/pozíciót/állapotot fejezi ki a "túl" határozószó, vagyis olyan, mintha azt mondanánk, hogy a végén vagyunk, a közepén vagyunk, otthon vagyunk, közben vagyunk, mellette vagyunk, túl vagyunk rajta.

hát mégse lett rövid (nesztek, felhúztam magam rajtatok :-) [túlírtam], és lehet, hogy még érthető sem [túlbonyolítottam], de legalább túl vagyunk rajta.

(((na ha most nem tanultam ezt meg, akkor soha :-)))

jóéjt

ugyanitt: gyűjtést rendezek, hogy vehessünk BW-nek egy OH.-t. mennyivel tudnátok beszállni? 800 Ft-tal nyitom a támogatási "alapot". :-)