Az emberek miért rövidítik állandóan nm-nek a négyzetmétert?

4-5-7-8-cal értek egyet, valóban te vagy a "troll" (kis túlzással :-), ha ebbe minduntalan belekötsz hétköznapi szituációkban. Hasonlóan a kockás füzethez, a kiló kenyérhez, a meleg hőmérséklethez, a felkelő naphoz stb.

(Ha pedig esetleg sikítófrászt is kapsz tőle, felidegesíted magad miatta, magadhoz nyúlsz, kardodba dőlsz – szélsőséges esetben még GYK-kérdést is kiírsz :-) –, akkor még igazi-vérbeli, hidegvérű troll sem vagy, csak olyan trollkezdemény, aki még szívből csinálja, szenvedélyesen – ami kezdetnek jó, mert már mindenki másnak rossz, de még nem profi, mert saját magának is... :-)

Gyakori hiba (vagy tévedés, vagy minek nevezzem), hogy olyan dolgokra írják, hogy "ne keverjük, mert félreérthető", amelyek éppen azért élnek többféle értelemben, többféle jelentéssel, mert általában NEM félreérthetőek. A 3 kiló kenyérre sem gondolod, hogy háromezer darab, a 100 nm-es lakásra sem gondolod, hogy ennyire rövidke, meg a kockás füzetről sem, hogy kockákat tartalmaz :-).

Még akkor is így van ez, ha ritka esetben akár lehetne is értelme a dolognak, hiszen van ilyen füzet is: [link]

Éppen a szituáció, a szövegkörnyezet miatt nem lehet félreérteni. Márpedig amikor így van (és általában így van), akkor a "köznyelvérzék" bizony hajlamos megengedni, hogy ugyanannak a dolognak újabb jelentései legyenek (sőt bizonyos nyelvi rétegekben szinte hajlama van rá: gondoljunk a szlengre, amelyben nyakló nélkül aggatnak újabb jelentéseket meglévő szavakra, pl. – ha már a kilót említettük, akkor érdekes módon az pénzben nem ezret, hanem százat jelent, és ott van még a rugó, lepedő; guriga, milka, misi; guba... aztán van liba, tyúk, pipi, muff; ürge, stb. ... ).

Hasonló ez ahhoz, hogy ha sokféle csavart szeretnél szétválogatni, hogy kezelhető készlet legyen belőle, de nincs annyi dobozkád, ahány fajta csavarod van, akkor érdemes úgy csinálni, hogy mondjuk a legnagyobbak mellé teszel a legkisebbekből (ha kell, több hasonló rekeszt is lehet csinálni, amelyekben nagyon eltérők vannak, pl. 3-ast 10-essel együtt; 4-est 11-essel együtt stb.), mert azokat nem fogod véletlenül összekeverni, mindig kezelhető lesz, könnyen ki tudod belőle választani egy pillantással, hogy a két nagyon különbözőből melyik kell éppen. (Az viszont hiba lenne, ha "szomszédos" méretűeket tennél közös dobozba – pl. 2-est + 3-ast; 4-est + 5-öst stb. –, mert minden alkalommal erőfeszítést igényelne, hogy kikeresd belőle az éppen szükségest.)

Nem tudom, sikerült-e érthető hasonlatot, találnom, bocs, ha nem. :-)

A tudományban a nm valóban nanométert jelent.

A hétköznapi életben meg annyi minden mást is máshogy használunk. (Pl. Mozart zenéje energiával tölt fel, meg érzem az csípős paprika erejét is.) Némelyiket azért, mert a tudományos fogalmat a hétköznapi fogalmakból vettük át, és szűkítettük, vagy éppen bővítettük a jelentését, némelyiket meg azért, mert a tudományos nyelvből a hétköznapi nyelvbe kerülve módosult a jelentéstartama.

Én nem várom el, hogy a hétköznapi szövegben tudományosan precízen használjuk a fogalmakat. A tudománynak azért van rá szüksége, hogy mindenki ugyanazt értse az adott fogalom alatt. De lássuk be, nincs az az szellemi sérült, aki egy telekeladási apróhirdetésben az 500 nm-es telekről azt gondolná, hogy az 500 nanométert jelent. Nem hiszem, hogy ez félreértésekre, vagy visszaélésekre adhatna okot, tehát nincs vele különösebb gond.

> „300 nanométer közművezett telek eladó.

Azért szerintem kibújik a szög a zsákból annyira, hogy ne legyen zavaró.”

Ha tükörírással írod a J-t a hülyében, a többségnél akkor se bújik ki a szög a zsákból annyira, hogy ne legyen nekik zavaró… Mint ahogy akkor se, ha három sz-szel írod, hogy leszszsz… Csak a nm esetén tényleg a többség „hülyéskedik”, és a lesssz-szel ellentétben nem viccből, hanem azért, mert tényleg **Ⴑ*. De mindegy.

(Kipróbáltam, tudom.)

Mármint általában nem kezdesz. De ma különleges napra virradtunk. :-) (Vagy a nap virradt ránk?... ugye.)

Igen, pontosan ugyanúgy lehetne a km is köbméter (a kilométer mellett) – de nem lett (amennyire én tudom). Ennek megvannak az okai, de most már talán te is fel tudod göngyölíteni.

Aki valamely szakterületben/tudományterületben otthon van (és ennek folytán pl. gyakran dolgozik nanométeres mennyiségekkel), annak szerintem tudnia kell ezt kezelni, el kell tudnia választani a hétköznapi használattól (és nem szabad, vagy legalábbis nem érdemes megütköznie azon, ha más szituációban máshogy használnak valamit, mint ahogy azt ő a saját munkáján/hobbiján/tanulmányain belül naponta használja). Sőt – bár lehet, hogy ezzel túl sokat kívánok – érdemes neki is alkalmazkodnia azokhoz a bizonyos másmilyen, hétköznapi szituációkhoz. Ez mondjuk a nm vs. m² esetén pont nem annyira igaz, nyugodtan írhatsz m²-t is, mert érteni fogják, és nem néznek rád furán. Viszont ha 25 dekagramm tömegű párizsit kérsz, akkor már kezdesz "gyanús" lenni, és ha az orvos megkérdezi a súlyodat, amit erre te newtonban adsz meg neki, akkor már azt mondanám, hogy a te "készülékedben van a hiba". :-)

Persze ha van valami vesszőparipád, amelynek mentén szeretnéd jobbá tenni a világot, akkor nem ellenzem, hogy az árral szemben is megpróbáld mindenkinek elmagyarázni, hogy miért lenne jobb úgy. De ennek tényleg megvan az a veszélye, hogy trollnak fognak kikiáltani. (Te is annak néznél engem, ha elkezdeném osztani az észt, hogy nem "találkozok" (lásd #2), hanem "találkozom", mert az úgy szép, és jaj, jaj, ne hagyjuk teljesen elveszni az ikes ragozás még megmaradt utolsó foszlányait... :-)

Én azt gondolom erről a dologról, hogy kérdezni is tudni kell.

Hülye kérdésre adott hülye válaszon nem kell csodálkozni.

Nem kell gondolatot olvasni.

Arra kell válaszolni amit a kérdező a kérdésben leírt.

Ha nem sikerült, hát nem sikerült. Majd lepontoz, mert számára nem értékes a válasz, holott talán csak ő nem képes normálisan kérdezni.

Van egy problémája, megkérdezi, kap egy választ és onnantól én vagyok a problémája :-)

Rendkívül gyakori ez itt és sajnos jelentősen meghatározza a színvonalat.

Semmi baj, kérdező. Olvass több hirdetést, majd megszokod. Mivel a nanométer hosszmérték, a négyzetméter pedig területet mér, ezért alig félreérthető. Bár bevallom, hogy zavart, néha még ma is zavar, de lassanként megszokom.

A köznyelvben a méh csíp, és a méh nem bogár. Méhésznyelven szúr, és bogár.

Pedig a #17-est érdemes lett volna, mert szerintem teljesen irreleváns dolgokat írt... :-)

A kérdést mindannyian értettük, és válaszoltunk rá, megbeszéltük, nem panaszkodtunk a kérdésre. A kérdező se pontozott le, és nem is volt a válaszolókkal semmi problémája.

Talán csak eltévedt a kedves hozzászóló, rossz kérdéshez írta értékes válaszát?...

(#17-es, "akarsz róla beszélni?"... :-) Szívesen segítünk neked is a feldolgozatlan problémáid megoldásában – látod, milyen jól csináljuk. ;-)