Hát ezt sajnos nem tudom, de szívesen megérteném. Valaki nem tudna segíteni?
Nyelvtan-mássalhangzó törvénybe elég hülye vagyok, és holnapután doga:(
Igazából gyakoroltam egy csomót, írtam legalább 30 pl. szavat, de sötétség uralkodik a teljes, illetve a részleges hasonulások terén. Nem thdom hova tenni e kettő mássalhangzótörvénynek változatait. Tehát pl. nem értem, hogy: az "azt" szó miért zöngésség szerinti részleges hasonulás, és így tovább. Problémám akadt továbbá a különböző szóval is, mert azt aztán sehova nem tudtam rakni:(
De szívesen megérteném:)
Ha valaki ezt a két mássalhangzótörvényt leírná nekem egy-két példával, azt nagyon megköszönném:
U.I: kommentba még fogok kérdezni, mert szerintem elsőre nem fog menni. Bár...
Az addig ugye magvan, hogy vannak zöngés meg zöngétlen mássalhangzók. Remélehetőleg meg tudod mongani, hogy melyik milyen.
Az is megvan, hogy vannak úgynevezett zöngés-zöngétlen párok. Ez két mássalhangzó, amikor ugyanazt csinálod a száddal, csak az egyikhez zöngésséget is adsz. Ilyen a Z és SZ, vagy K és G.
Namost ha két mássalhangzó együtt van egy szóban, akkor előfordul, hogy nehéz őket szépen kiejteni egymás után, mert az egyik zöngés, a másik zöngétlen, vagy az egyiket elöl képezzük, a másikat hátul. Tehá akadályozzák egymás kimondását.
Ilyenkor az egyik mássalhangzó kicsit megváltozik, mert ahogy gyorsan kimondjuk, kicsit másnak fog hangzani, mint ami valójában.
Pl abban a szóban, hogy "azt" a Z zöngés, a T zöngétlen. Kiejtve úgy hangzik hogy "aszt", vagyis a Z zöngétlen párját mondjuk. Amikor zöngés-zöngétlen párokat mondunk egymás helyett, akkor rögtön gyanús hogy ez bizony zöngésség szerinti hasonulás lesz. Tehát itt az a helyzet, hogy a zöngétlen T miatt a zöngés Z zöngétlen SZ-szé alakul, vagyis zöngésség szerinti a részleges hasonulás. Ugyanilyen pl meztelen, amit "mesztelen"-nek hallunk (ugyanaz a Z-T együttállás), vagy a fogtündér, ai "foktündér" lesz kiejtésben.
A másik eset az, amikor nem zöngésség szerint változtatják meg egymást a mássalhangzók, hanem képzés helye szerint, vagyis az említett "különböző" szóban, az N egy foghang (a nyelv a foghoz tapadva képzi), az M viszont ajakhang. Mivel a B is ajakhang, ezért könnyebb a MB-t kimonsani, mint az NB-t. Ezért hallatszik a különben úgy, hogy "külömben".
Nyilván ehhez nem árt megtanulni (és nem megérteni, hanem MEGTANULNI) a mássalhangzók képzését, máskülönben sose fogod felismerni, hogy miről van szó.
Kieg.:
A teljes hasonulás pedig az – mert ha jól értettem, ez is kérdés volt –, amikor nemcsak "kicsit megváltozik" a hang a szomszéd hang hatására (pl. zöngésből zöngétlenre), hanem teljesen olyan lesz ("teljesen hasonul hozzá"):
éljen: é[j]jen
hegycsúcs: he[cs]csúcs
utca: u[c]ca
egészségedre: egé[s]ségedre
van már: va[m] már
stb.
(példák innen: [link] )
–––
Aztán van, amikor ezek egybeesnek, vagyis a részleges véletlenül éppen teljes is:
megkér (mekkér), adta (atta), vízszint (vísszint), távfutó (táffutó); honmentő (hommentő), nagyon nyafog (nagyony nyafog) stb.
(példák innen: [link] )
(Az eltérő kiejtésjelölés csak az eltérő források miatt van – a kopipészt átka... meg a lustaságomé. :-)
A második linket a kérdezőnek nem ajánlom, mert még azt is elfelejti tőle, amit eddig megértett... ;-)
Hát én ezt megértettem, nagyon szeretném megköszönni a válaszokat:)
Én vegyipari iskolába járok (Petrik) ezért nem is nagxon értem a nyelvtan-irodalom-történelem láncot.
De még egyszer: Köszönöm a válaszokat. :-)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!