"Végig kíséri utamat vagy útamat? "

Végig kíséri az utamat.

Esetleg: Végigkíséri az utamat.

Természetesen "utamat".

Az "útamat" nem egy értelmes szó...

(Tegyük hozzá, hogy irodalmi formája lehet hosszú ú-val, de hát az irodalomban mindent szabad :-), pl. Petőfinek is:

[link]

Amúgy "normális" esetben valóban rövid u-val van.)

Az útamat szóról valamikor pár száz évvel ezelőtt veszett el a hossz ú és lett rövid. A nyelv nyilván változik idővel, és így változik a helyesírás is, például ma már nem úgy írjuk a "hadi útra" kifejezést, hogy "hodu utu rea". A XIX. században például az "a" névelő annyira új volt, (mint az "az" névelő rövidülése), hogy aposztóffal jelölték a z hang elhagyását. Nézzük meg pl ezt a cikket:

[link]

a' minapában

a' hordót

Egyes szavakat tök máshogy írtak:

héjjános: hiányos

mellyet: melyet

indúlt: indult

stb.

Szóval a válasz az, hogy idézel-e valakitől, aki így írta, vagy pedig ma írod. Ha idézed, akkor úgy kell, ahogy írta, ha ma írod, akkor rövid.

Erre (és az ilyenekre) van egy ún. "Kéz szabály"

Vagyis eljátszod a ragozást a kéz szóval és ha lekopik az ékezet akkor az eredeti szóban is eltűnik.