A -né szócskához miért tesznek mély hangrendű toldalékot?
Királynéval - így lehet látni. Maga a királyné szó ugyan vegyes hangrendű, és ily módon igenis mély toldalék kapcsolódna, de ugyanakkor összetett szó is: király + né, s ilyenkor az utolsó tag hangrendjét nézzük. A né pedig magas hangrendű. Hasonlóan Antalnéval-t, Jánosnéval-t stb. lehet látni.
Bennem két ok merült föl, amivel "megmagyarázható" lenne:
Az első: lehet hogy a né olyan szó mint a cél, derék, ivás, nyírás stb. szónál. Ezeknek a szótövük is magas, s mégis mély toldalékot rakunk. (Valamilyen mély i-t emlegetnek, ami ma már nem létezik, de itt meg é van.)
A második: ahhoz a szóhoz, amelyhez a né kapcsolódik, mély hangrendű toldalék megy: Ákossal, Ákos + né + val = Ákosnéval. De olyan furcsa ezt így kimondani, s még ha így is lenne, akkor miért nem Budapestra pl. hanem Budapestre. Ugyanaz a helyzet. És mi van, ha az előtag magas hangrendű: Jenő vagy Dezső - itt is Jenőnéval, Dezsőnéval lenne?
Mint az Ákosnéval/Dezsőnével esetéből is láthatod, a -né utótag toldalékként viselkedik, tehát – egyszerűbben fogalmazva – "a szó része", így hangrend szempontjából "átlátszó" (ahogy az é, i, í általában), ld. még
pürével/ganéval, legyintek/kacsintok, Petike/Katika, vezírrel/radírral stb.
Való igaz, hogy kicsit van neki annyi "saját értelme", hogy még akár ingadozni is tud emiatt: az Ákosnéval mellett el tudom képzelni, hogy valakinek jobban esik úgy mondani: Ákosnével.
A nyelv az egy "lágy" rendszer. ;-)
egy szó, igen, nem összetett. (a -nét asszonynévképzőnek hívják tudtommal, tehát az csak egy toldalék.)
semmi sincs szigorúan meghatározva. :-)
"papíron" csak Szabónéval, de ha a nép ajkán máshogy is jó, akkor máshogy is jó. :-)
---
hotelban/hotelben, púderral/púderrel, Karesszal/Karesszel:
az ilyen vegyes hangrendűeknél, amelyekben az utsó mgh. e, az utsóelőtti pedig mély (ezek jellemzően máig érezhetően "idegen jellegű" szavak [hotel, púder], vagy legalábbis a végük "idegenes" [Karesz]), legtöbbször mindkettőt elfogadja a nyelvérzék (bár persze mindenkinek van valami saját szokása).
agresszíven/agresszívan:
ez is ebbe tartozik, mert az í "átlátszó", előtte pedig a,e van.
férfival/férfivel:
ez ugyebár egy kicsit más, de talán már olvastad is sok helyen*: eredetileg férfiú, és ebből a korából hozta a mély hangrendű toldalékot, viszont aki ezt már nemigen érzi, annak inkább magas jön a szájára, azért jelenleg vegyes a használata, aztán lehet, hogy az egyik majd kikopik, sokára... jelenleg talán nehéz is lenne eldönteni, hogy melyik a "helyesebb", "régiesebb", "szabatosabb"...
(én mindkettőn kicsit érzek egy olyat, hogy "valami picit nem stimmel", de szívesebben mondom méllyel)
* pl.:
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!