Hogyan írandó ez helyesen?

Az adott szóval.

Ebben az esetben: hsz-al

Szerintem a rövidítéssel. Mert én legalábbis a rövidítést is mondom, nem csak írom. Tehát "háesz", így ehhez járul a toldalék, így lesz kimondva "háesszel", leírva pedig "hsz-szel".

Az viszont 100%-ig biztos, hogy a magyar nyelvben nincs -al, -el toldalék. A -val, -vel rag v-je hasonul, és ezt írásban is jelöljük. Jelen esetben: hozzászólás + val = hozzászólással. Ha a rövidítésnél így kapcsoljuk a ragot, az "hsz-sal" lenne...

Ájjáj, a MÁV-ot ne keverjük össze vele, az nem rövidítés, hanem mozaikszó (azon belül betűszó).

Ökölszabályként azt jegyezd meg, hogy mindig a kiejtett formához igazodik a toldalék.

Ez általában rövidítések esetén a teljes kifejezés

(pl. „röv.” [ejtsd: rövidítés] -> röv.-sel [ejtsd: rövidítéssel]),

a betűszók esetén meg nem

(MÁV [ejtsd: máv] -> MÁV-val).

Vannak kivételek (pl. betűszószerűen ejthető rövidítések), ezekre is igaz, hogy a kiejtéshez igazodik a toldalék:

pl. kft. [káefté] -> kft.-vel [káeftével], de nem hibás a kft.-gal sem, hiszen úgy is lehet ejteni [korlátolt felelősségű társasággal].

Tehát, amint már írtam, a kiejtéshez igazítjuk a toldalékot írásban is.

Azonban vigyázz, az eredeti szó nem mindig követi a kiejtést: pl. a kötőjellel toldalékolandó tulajdonnevek megőrzik az eredeti formájukat:

pl. ELTE [elte] -> ELTE(!)-vel [ejtsd: eltével]

-----

[középhaladó szint következik :-) ]

További elmélkedés tárgyát képezheti – hogy a konkrét példádra is rátérjek, és egyúttal BW-re is reagáljak –, hogy a hozzászólást „hsz.”-nek* rövidítjük-e, szabályosan, vagy pedig hsz-nek (pont nélkül), ahogy te írtad. (Ez utóbbi már egy rendhagyó forma lenne, olyan, mint a „kg” és sok más, hagyományos, pont nélküli rövidítés.)

És az a helyzet, hogy „kispóroljuk” belőle a pontot, akkor vajon ez már annak a jele-e, hogy ez egy betűszó lett, tehát „háesz”-nek ejtve (is) használják-e, avagy csak lusták („energiatakarékosak”) a kedves nyelvhasználók, de kiejtve „hozzászólás”-t mondanak, tehát a „hsz” csak egy spéci rövidítés?...

BW például használja „háesz”-nek ejtve is. (Én még nem. :-) Ez esetben nyugodtan toldalékolhatja így: hsz-szel. Ennek ellenére nem hibás a hsz.-sal (vagy a hsz-sal) forma sem.

És ha sokan sokáig háeszezünk, akkor majd ez a szó is szótárazva lesz húsz év múlva, mint a tévé, téesz, vécé, cédé, pévécé, vébé, ábécé, kápé...

De eldugulok, mert úgy érzem, ma is szétfeszítettem egy GYK-válasz kereteit... :-)

(Apropó, szorgalmi feladat: és a „GYK” micsoda, hogy ejtjük, hogy toldalékoljuk? és a „GYIK” micsoda, hogy ejtjük, hogy toldalékoljuk? és a „gy. k.” micsoda, hogy ejtjük, hogy toldalékoljuk?... :-)

-----

[lábjegyzet]

* Na, tessék, mindjárt itt egy speciális ellenpélda arra, hogy a rövidítéshez nem olyan toldalékot kapcsoltam, amilyet a teljes, kibontott forma kívánna... :-) De talán érthető volt, hogy miért, ugye nem baj, hanem magyarázom meg?

A szó: hozzászólás.

A rövidítés: hsz.

Toldalékolva: hsz-sal.

Mivel a teljes hasonulást nem hagyhatjuk figyelmen kívül!!!!

@ BM:

[link]

:)

Eszembe jutott még néhány példa: g-mal, kg-mal, l-rel, km-rel, Ft-tal stb. Csak mert elég gyakran látom így leírva: kg-vel, Ft-vel stb.

"szorgalmi feladat: és a „GYK” micsoda, hogy ejtjük, hogy toldalékoljuk? és a „GYIK” micsoda, hogy ejtjük, hogy toldalékoljuk? és a „gy. k.” micsoda, hogy ejtjük, hogy toldalékoljuk?..."

Nekem a GYK a GyakoriKérdések.hu, a GYIK pedig a "gyakran ismételt kérdések".

Utóbbit is többször láttam már a Gyakorira alkalmazva. (Pedig szerintem nem jó.)

Attól meg kifejezetten a hideg ráz, amikor valaki azt írja: "itt, GYIK-on" vagy "itt, gyikon". A "gyiken" talán egy fokkal elviselhetőbb, ezt is használják.

A saját szóhasználatomra visszatérve: teljesen önhatalmúlag alkottam a kiejtést és a toldalékolást is. :P

Az oldal neve tehát (BW szerint :D) "gyéká".

Ebből következőleg azok vagyunk mi, GYK-sok ("gyékások"), akik elég sokat és/vagy rendszeresen lógunk itt, a GYK-n ("gyékán"); másképp kifejezve "GYK-zunk" ("gyékázunk"), bár az utóbbi időben ezt már többször is kisbetűvel írtam ("gyk-zom", a kiejtés ugyanaz :D).

Már elég sok ismerősöm van innen, a GYK-ról ("gyékáról"), egyikük szerint már egész kis klán... :D

Nem ragozom tovább, mert ilyen töménységben már ez a szó is kezd h.lyén hangzani. :)

...de még garantáltabban nem az elsők között... (kivéve, ha BW vonalban van – ami gyakran megesik)

@BW, GYIK:

Nekem meg a "gyakori kérdések" természetesebbnek hat, mint a "gyakran ismételt kérdések". Ez utóbbi szemmel láthatóan egy erőltetett megoldás volt arra, hogy a FAQ [faku]-hoz hasonlóan legyen egy könnyen kimondható magyar rövidítés a normál fordítás ("gyakran feltett kérdések" [gyéefká]) helyett. Talán lehetett volna még GYEK ("gyakran elhangzó kérdések") – bár ez a műfaj inkább írásban ismételt kérdésekre vonatkozik –, de a GYIK viccesebb volt. Feltételezésem szerint csak ezért lett ez, hiszen amúgy értelmileg sántít: az ismételt kérdés úgy hangzik, mintha az ismételné, aki felteszi, holott inkább a válaszadó ismételgeti unásig, tehát akkor már több értelme lenne "gyakran ismételt válaszoknak" hívni -- csak a GYIV megint nem olyan vicces; meg különben is a kérdésekből indul ki a kedves olvasó.