A -ba, -be, -ban, -ben helyes használatát már nem tanítják?

Tanítják, csak nem elég alaposan és hatékonyan. Hiába magoltatják be az általános iskola 2. osztályában a szabályt, a gyerekek környezete sokkal nagyobb hatással van rájuk. Ha otthon, a családban helytelenül használják a toldalékokat, az az erősebb példa, amit "utánoznak"; plusz a baráti kör, az osztály, a média. Ezen felül sajnálatos módon sok pedagógus is csak a -ba, -be toldalékot használja, így rossz példát mutat.

Az uszodás példád egy másik eset, az már "túlkompenzálás". Ritkább, de előfordul.

(Modiknak: Sziasztok :))

Az esetek nagy részében az emberek el szokták hagyni az (n) hangot a (-ban/-ben) toldalékoknál a beszélt nyelvben. (Illetve interneten :D)

Amit a rádióban hallottál, azt hiperkorrekciónak nevezik. Ez a nyelvi bizonytalanságkor fellépő természetes reakció, amikor valaki olyan kínosan ügyel a sztenderd követésére, hogy olyan dolgokat is megpróbál "kijavítani" amiket egyébként nem is kellene.

A forma, illetve más formák tanulhatóságával kapcsolatban hoztam nektek egy igazi kis ínyencséget.: Kutatást :D

Nem mai (1988), de a dolgok hátterére egy halvány fénysugarat vet. (csak röviden)

Szóval a kutatáskában azt vizsgálták, hogy az emberek egyes nyelvi formákat helyesnek, avagy helytelennek gondolnak-e. Ehhez fogtak nem kevesebb mint 832 darab talpig derék legényt és úrihölgyet az ország minden tájáról és életkor, nem, település és iskolázottság alapján gyűjtöttek adatokat.

A minket érdekelő rész az, amikor összevetették a szüleikkel azonos és magasabb iskolai végzettséget elérők véleményét. Röviden itt meg is tekinthető (8. és 9. old) [link]

De azért leírom.: A következő mondatokból

(1) Éva nem bízott a férjébe.

(2) Nem szeretem, ha elhalasszák a döntést.

(3) Ha időben érkeznek, még ők is láthassák a filmet.

(4) Jó lenne tudni, nem-e lesz vihar.

Azok akik magasabb iskolai végzettséget értek el szüleiknél... (itt 8. osztályt elérő szülők esetében)

(1)76%

(2)73%

(3)40%

(4)48%

...arányban ítélték helyesnek a fenti mondatokat. A magasabb iskolai végzettséget elérők továbbá jóval magasabb arányban ítélték helyesnek ezeket a formákat, minta azok akik azonos vagy alacsonyabb iskolai végzettséget értek el.

"Mindebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy vannak olyan magyar nyelvi változók, amelyek nemstandard változatainak használatát az egyre magasabb iskolai végzettség egyik generációról a másikra bizonyosan nem szünteti meg." (Kontra)

Na most mielőtt valaki baltát dobna nekem, hogy nincs elég referencia, rákerestem az eredetire és meg is találtam.

"Kontra Miklós (és még sokan mások):Nyelv és társadalom

a rendszerváltáskori Magyarországon"

link: venus.arts.u-szeged.hu/pub/angol-amerikai/elteal/kontra/staff_mikloskontra_2003book.rtf

(8. oldaltól)

Bemásolok egy részt a szövegből, kiegészíti a témát, de csak az olvassa el akit abszolút nem érdekel. :)

" A vizsgálatok megmutatták, hogy a magasabb, sőt a legmagasabb iskolai végzettség föltehetően csökkenti a standard nyelvhasználattól való eltéréseket, de bizonyosan nem szünteti meg őket. Vannak olyan nyelvi változók, amelyek nemstandard változatait a magasabb iskolai végzettség nem tudja kiiktatni a használatból.

Az előbbiekből is következik, hogy sok „művelt magyar ember” beszél „műveletlen magyar nyelvváltozatot” (például sokan állítják, hogy aki suksüköl, nem lehet művelt ember, vagy hogy művelt ember nem suksüköl). A művelt magyar emberek és nyelvváltozat „konfliktusa” a standard magyar nyelv problematikájához vezet. Többen vannak, nyelvészek is, akik a következő egyenlettel határozzák meg a standard magyart:

standard magyar = művelt magyar = művelt magyar anyanyelvűek által beszélt változat

Az MNSZV adatok azt mutatják, hogy a művelt (=főiskolát/egyetemet végzett) magyaroknál is van variabilitás, például a nemstandard inessivusi [bV]-t e csoport 21%-a ítélte helyesnek, a stigmatizált [nák]-ot 13%, s az ugyancsak stigmatizált szukszükölő mondatot 17%-uk ítélte nyelvtanilag helyesnek. Ez az eredmény élesen ellentmond az „aki suksüköl, nem lehet művelt ember” sztereotípiának.

A suksükölő, szukszükölő vagy nákoló embert nyelvi szempontból sokan műveletlennek ítélik, akkor is, ha értelmiségi. Azonban a „nyelvi műveltségnek”, vagyis a kodifikált standard használatának nem túl sok köze van a „művelt beszélőkhöz”, tehát ahhoz, hogy az emberek mennyire intelligensek vagy műveltek. Ha a suksükölés vagy a szukszükölés a műveletlenség jele lenne, miként sok nyelvművelő és laikus gondolja, akkor a diplomások között senki sem ítélne ilyen mondatot helyesnek, s nem is használná őket beszédében. Az MNSZV adatok megmutatták, hogy nem ez a helyzet. A stigmatizált változatok társadalmi disztribúciója jelentősen összefügg az iskolázottsággal, de minden csoport, a legiskolázottabb is heterogén, csak nem egyforma mértékben. Az iskolázottság és a standard nyelvhasználat tehát csak tendenciaszerűen függ össze."

Na, ennyi lett volna. :D

De, tanítják!

Hol? -ban, -ben.

Hová? -ba, -be.

A pongyola beszédűek használják és az analfabéta újságírók a -ban,-ben helyett a -ba,-be változatot.