A -ba, -be, -ban, -ben helyes használatát már nem tanítják?
Az esetek többségében azt olvasom, hogy: voltam a boltba, az autóba felejtettem, stb.
De a rádióban hallottam egyszer, ettől majdnem leestem a székről, hogy: köszönjük, hogy ennyien eljöttek az uszodában.
Tanítják, csak nem elég alaposan és hatékonyan. Hiába magoltatják be az általános iskola 2. osztályában a szabályt, a gyerekek környezete sokkal nagyobb hatással van rájuk. Ha otthon, a családban helytelenül használják a toldalékokat, az az erősebb példa, amit "utánoznak"; plusz a baráti kör, az osztály, a média. Ezen felül sajnálatos módon sok pedagógus is csak a -ba, -be toldalékot használja, így rossz példát mutat.
Az uszodás példád egy másik eset, az már "túlkompenzálás". Ritkább, de előfordul.
(Modiknak: Sziasztok :))
Az esetek nagy részében az emberek el szokták hagyni az (n) hangot a (-ban/-ben) toldalékoknál a beszélt nyelvben. (Illetve interneten :D)
Amit a rádióban hallottál, azt hiperkorrekciónak nevezik. Ez a nyelvi bizonytalanságkor fellépő természetes reakció, amikor valaki olyan kínosan ügyel a sztenderd követésére, hogy olyan dolgokat is megpróbál "kijavítani" amiket egyébként nem is kellene.
A forma, illetve más formák tanulhatóságával kapcsolatban hoztam nektek egy igazi kis ínyencséget.: Kutatást :D
Nem mai (1988), de a dolgok hátterére egy halvány fénysugarat vet. (csak röviden)
Szóval a kutatáskában azt vizsgálták, hogy az emberek egyes nyelvi formákat helyesnek, avagy helytelennek gondolnak-e. Ehhez fogtak nem kevesebb mint 832 darab talpig derék legényt és úrihölgyet az ország minden tájáról és életkor, nem, település és iskolázottság alapján gyűjtöttek adatokat.
A minket érdekelő rész az, amikor összevetették a szüleikkel azonos és magasabb iskolai végzettséget elérők véleményét. Röviden itt meg is tekinthető (8. és 9. old) [link]
De azért leírom.: A következő mondatokból
(1) Éva nem bízott a férjébe.
(2) Nem szeretem, ha elhalasszák a döntést.
(3) Ha időben érkeznek, még ők is láthassák a filmet.
(4) Jó lenne tudni, nem-e lesz vihar.
Azok akik magasabb iskolai végzettséget értek el szüleiknél... (itt 8. osztályt elérő szülők esetében)
(1)76%
(2)73%
(3)40%
(4)48%
...arányban ítélték helyesnek a fenti mondatokat. A magasabb iskolai végzettséget elérők továbbá jóval magasabb arányban ítélték helyesnek ezeket a formákat, minta azok akik azonos vagy alacsonyabb iskolai végzettséget értek el.
"Mindebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy vannak olyan magyar nyelvi változók, amelyek nemstandard változatainak használatát az egyre magasabb iskolai végzettség egyik generációról a másikra bizonyosan nem szünteti meg." (Kontra)
Na most mielőtt valaki baltát dobna nekem, hogy nincs elég referencia, rákerestem az eredetire és meg is találtam.
"Kontra Miklós (és még sokan mások):Nyelv és társadalom
a rendszerváltáskori Magyarországon"
link: venus.arts.u-szeged.hu/pub/angol-amerikai/elteal/kontra/staff_mikloskontra_2003book.rtf
(8. oldaltól)
Bemásolok egy részt a szövegből, kiegészíti a témát, de csak az olvassa el akit abszolút nem érdekel. :)
" A vizsgálatok megmutatták, hogy a magasabb, sőt a legmagasabb iskolai végzettség föltehetően csökkenti a standard nyelvhasználattól való eltéréseket, de bizonyosan nem szünteti meg őket. Vannak olyan nyelvi változók, amelyek nemstandard változatait a magasabb iskolai végzettség nem tudja kiiktatni a használatból.
Az előbbiekből is következik, hogy sok „művelt magyar ember” beszél „műveletlen magyar nyelvváltozatot” (például sokan állítják, hogy aki suksüköl, nem lehet művelt ember, vagy hogy művelt ember nem suksüköl). A művelt magyar emberek és nyelvváltozat „konfliktusa” a standard magyar nyelv problematikájához vezet. Többen vannak, nyelvészek is, akik a következő egyenlettel határozzák meg a standard magyart:
standard magyar = művelt magyar = művelt magyar anyanyelvűek által beszélt változat
Az MNSZV adatok azt mutatják, hogy a művelt (=főiskolát/egyetemet végzett) magyaroknál is van variabilitás, például a nemstandard inessivusi [bV]-t e csoport 21%-a ítélte helyesnek, a stigmatizált [nák]-ot 13%, s az ugyancsak stigmatizált szukszükölő mondatot 17%-uk ítélte nyelvtanilag helyesnek. Ez az eredmény élesen ellentmond az „aki suksüköl, nem lehet művelt ember” sztereotípiának.
A suksükölő, szukszükölő vagy nákoló embert nyelvi szempontból sokan műveletlennek ítélik, akkor is, ha értelmiségi. Azonban a „nyelvi műveltségnek”, vagyis a kodifikált standard használatának nem túl sok köze van a „művelt beszélőkhöz”, tehát ahhoz, hogy az emberek mennyire intelligensek vagy műveltek. Ha a suksükölés vagy a szukszükölés a műveletlenség jele lenne, miként sok nyelvművelő és laikus gondolja, akkor a diplomások között senki sem ítélne ilyen mondatot helyesnek, s nem is használná őket beszédében. Az MNSZV adatok megmutatták, hogy nem ez a helyzet. A stigmatizált változatok társadalmi disztribúciója jelentősen összefügg az iskolázottsággal, de minden csoport, a legiskolázottabb is heterogén, csak nem egyforma mértékben. Az iskolázottság és a standard nyelvhasználat tehát csak tendenciaszerűen függ össze."
Na, ennyi lett volna. :D
De, tanítják!
Hol? -ban, -ben.
Hová? -ba, -be.
A pongyola beszédűek használják és az analfabéta újságírók a -ban,-ben helyett a -ba,-be változatot.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!