Mi a különbség a lehelet és a lehellet között?

Lehelet a helyes. (A fuvallat hathat kicsit megtévesztően.)

A költői szabadságba sok dolog belefér, a következő sorban "Ajtó _megől_ fehér galamb", holott tudjuk, hogy...

(Az Éduában "lehelet"-et írt:

[link] )

Az "ajtó megől..." nem költői szabadság, hanem tájnyelvi szó.

A teher helyett "tereh" viszont költői szabadság. :)

Ahogy tévedni méltóztatsz – a tereh a régebbi forma... :-)

bekopizok 1-2 idézetet – most csak ennyire fussa –, remélem, több benne az okosság, mint a nem:

"A német eredetű szónak a terh, tereh volt eredeti formája, erre mutat a tőalak is: terhet, terhek, terhes a teher. Utóbb keletkezett ún. hangátvetéssel (a tőmássalhangzók megcserélődésével)."

"További, Arany János költészetéből vett példák: "Sokat nyomott rajta páncéla, fegyvere, De csontos teste volt a legsúlyosb tereh." (Toldi estéje, Második ének, 6.vers) >Emléked átkos, nyomasztó tereh: >A vérnek és könyűnek tengere >Mind, mind ahhoz tapad. (Évnapra, 2.versszak)

Csokonainál: >Hogy könnyű tereh az, melyet bár végtére > Múló élteteknek a természet mére (Az öreg ember, 3.sor) Tereh = teher: 'tartani, emelni, hordozni való súly'.

A német Tracht ('teher, népviselet') bajor-osztrák 'trächt' alakjának átvétele; ezek a 'tragen' ('hordoz') ige származékai. A magyar szóban a szóeleji mássalhangzó- torlódást ejtéskönnyítő hang oldotta, majd a szóvégi 't' elmaradt, mivel tárgyragnak érződött: trächt --> tereht --> tereh. Ebből mint hangvesztő tőből jönnek egyes toldalékos alakok: terhek, terhet, terhes, terhel. (Ld. Tótfalusi István: Magyar szótörténeti szótár.)"

"Erdélyben még napjainkban is használt, közismert a teher, rakomány jelentésű 'terü' szó."

Nem vagyok sem költő, sem nyelvész, de azért azt meg szeretném írni, hogy bennem milyen érzést kelt A walesi bárdokban használt "lehellet" szó.

A király parancsára megrémülnek a "vendég velsz urak", mindenkiben "bennszakad" a szó, és arra gondolnak, hogy "lehet, hogy megszegik"... ezt a "parancsot", de lám, egy ősz bárd mégis előlép ...

Természetesen nem az volt a célom ezzel a bejegyzéssel, hogy "megöljem a témát", (Off Topic), de ha már ilyen irányba terelődött a "lehelet" vagy "lehellet" szó értelmezésének a megvitatása, akkor azt gondoltam, hogy ez a "vélemény" még belefér.

nem értem :-(

(tehát ez az értelmezés magyarázná, hogy miért két "l"?... segítséget kérek, még egy kis szájba rágást... köszi, ha.)

"A lehelet szó valójában csak a helyes írásmód miatt létezik, természetesen lehellet forma a valóságos."

hogyhogy "valóságos"? szerinted (szinte) minden beszélő hosszú l-lel mondja? olyan, mint a "bura" meg az "árboc", amiket emiatt 2015 óta már búrának és árbócnak írunk helyesen?

én nem gondolnám, szerintem sokan mondják leheletnek. van, akinek ez a természetes, van, akinek az.

ahogy a hegesztést is sokan mondják heggesztésnek, vagy a guggolt gugolnak, de azért annyian nem, hogy a másikat nem létezőnek nyilvánítsuk.

(őszintén szólva saját magamról nem is tudnám eldönteni, hogy a leheletet röviddel vagy hosszúval mondanám-e ösztönösen, de én nem vagyok mérvadó, mert "meg vagyok fertőzve helyesírásilag"... én tudom, hogy írásban "fuvallat, de lehelet", így amikor röviddel mondom, akkor valószínűleg azért teszek így, mert tudom, hogy úgy írjuk, és ezt már nem fogom tudni levetkőzni...)