Egybe írják vagy külön ezeket a szavakat?

csemege szalámi

sertés párizsi

marha párizsi

toastkenyér

belga csokoládé (a belga kisbetű, mert mellékné)

csokoládé darabokkal (ha a csokoládé mellé valamilyen másféle ételdarabok is társulnak)

amúgy: csokoládédarabokkal (pl. csokoládédarabokkal készült sütemény)

baba-törlőkendő

édesítő tabnletta

Szerintem:

csemege szalámi

sertéspárizsi

marhapárizsi

toastkenyér

belga csokoládé --> A magyarban csak a tulajdonneveket kezdjük nagybetűvel, tehát ez itt kisbetűs.

csokoládédarabokkal

babatörlőkendő

édesítő tabletta

(Nem 100%, de majdnem. :)

Ajánlom szíves figyelmedbe egyébként:

[link]

Az 1. válaszoló linkje meg nagyon beteg... :D

Akkó a székely gugelt még nem láttad?

[link]

csemegeszalámi

sertéspárizsi

marhapárizsi

toastkenyér

belga csokoládé

csokoládédarabokkal

babatörlőkendő

édesítőtabletta

Az utóbbiban én sem vagyok 100%-ig biztos (legyen 99,98%), de szerintem erre érvényes az, hogy az édesítő azt jelöli, mi a tabletta rendeltetése.

Vö. OH.113.: "Egybeírást alkalmazunk tehát akkor, ha (...) az igenév nem folyamatra, hanem valamilyen képességre vagy rendeltetésre vonatkozik (...)"

Ilyenkor szoktak tenni mellé ellenpéldát is – ami vagy érthetőbbé teszi a különbséget, vagy érthetetlenebbé... –, írok én is, íme:

...viszont: "hamar elolvadt a teámat édesítő tabletta".

Tutibiztosezerszázalék, hogy egybeírandó. Próbáld ki itt:

[link]

Csemegeszalámi ügyben tévedtem, BringaManó írta jól.

A másik eltérésnél pedig mindkét alak jó lehet (édesítőtabletta/édesítő tabletta).

A székelygúgelt én is nagyon-nagyon köszönöm, Harkonnen, órákig elvoltam vele. :D

"Tutibiztosezerszázalék, hogy egybeírandó. Próbáld ki itt:

[link] "

Ne provokálj, Berta! Mert felülök neki!

Perszehogy már megint nem stimmel valami:

Azt mondja a "Magyarázat":

„A "csokoládé" főnevet és a "darab" főnevet egybeírjuk az alábbi szabály alapján:

Az anyagnévi jelzőt ("csokoládé"), ha egyszerű szó, egybeírjuk a nem összetett főnevekkel. [AkH-115, OH-117]”

Hát ez pedig szerény véleményem szerint nem anyagnévi jelző, hanem a „csokoládéból tört darabok” jelentésű jelentéssűrítő összetétel, esetleg „a csokoládénak a darabja” jelentésű jelöletlen birtokos jelzős összetétel.

Már csak azért sem anyagnévi, mert akkor csak a két egyszerű szót írnánk egybe, és ha az egyik összetett, akkor már különírnánk, márpedig:

- hasonló szerkezetekre vannak egybeírt példák, mondjuk bélszínszelet, cukorrépaszelet (darabot most nem találtam, bocs)

- de mondok jobbat: ha a kulegy#-nek azt mondom, hogy tejcsokoládé darab, akkor már egybeírja (illetve a szótagszám miatt kötőjellel), és már más a magyarázat(!):

„1. A "tejcsokoládé" főnevet és a "darab" főnevet egybeírjuk az alábbi szabály alapján:

Az alárendelő összetételeket mindig egybeírjuk. [AkH-104–128, OH-103–120]”

Hát ez már jobban tetszik.

És akkor további érdekességek:

[hátha erre is jár a fejlesztő barátunk, és ne unatkozzon szegény... :-) (ne bántódj meg, együtt érzek*!)]

tejcsokoládé darab –> erre csak az egybeírtat adja ki.

tej csokoládé darab –> erre viszont már hármat:

I. "tej-csokoládédarab"

II. "tejcsokoládé darab"

III. "tejcsokoládé-darab"

Hát most akkor kérdem én: hogy a fészkes fenébe van az, hogy ha azt írom be, hogy "tejcsokoládé darab" akkor nem ajánlja föl a "tejcsokoládé darab"-ot, ha viszont azt írom be, hogy "tej csokoládé darab", akkor igen??

(Ez csak egy indulatos költői kérdésnek tűnik, de egyébként valóban érdekel, bár valójában nem hiszem, hogy ilyen mélységig bepillantást nyerünk a fogaskerekek közé... :-)

Jé, mit látok, pont ma indult a blogjuk: [link]

Na majd ránézek arra is. :-)

----------

* Tudtátok, hogy az együtt érez különírandó?

együtt érez, együtt érző, de: együttérzés

Ez utóbbi csak a hagyomány alapján van így (vagyis mert már "összenőttek"), de helyesírási szabály nem indokolja. Ennek megfelelően az OH ban is a hagyományos kivételek közé sorolják (105), és az AkH szótár részében is a 125.d)-re hivatkozva írják egybe.

Na, mindezt csak azért mondtam el, mert az együtt érez, együtt érző, együttérzés hármast jól írja a kulegy#, viszont az indoklás sajnos megint sántít:

„együttérzés:

1. lehetséges magyarázat

A jelöletlen határozós összetételt mindig egybeírjuk. [AkH-125c, OH-107]

2. lehetséges magyarázat

Az igekötőt és az igéből képzett főnevet egybeírjuk. [AkH-131a]”

Jelentem: egyik sem, hanem AkH-125d, OH-105

[És akkor ma egyáltalán nem kavartam bele a suggest-et ("Helyes-e?"), igazán rendes tőlem, ugye. ;-) ]

Bikuci,Maradjmár, egyáltalán nem provokáltalak. Te is egybeírtad, én is, és a kulegy# is.

A magyarázatot szerintem az emberek ~90%-a el sem olvassa; szóval ha szerinted nem stimmel, az a te egyéni szocproblémád. ;)

(Mint láthatod, nem érzek együtt veled. :P)