Hogy helyes? Nyelvű vagy nyelvü? Hosszú ű-vel írjuk vagy röviddel?

1. Hallgass a füledre: a szavak végén a legtöbbször hosszan ejtjük az ú, ű hangokat, tehát hosszúval is kell írni.

2. A melléknevek végén mindig hosszú az ú, ű; a főnevek végén ritka kivétel a rövid u és ü; ez a toldalék pedig (az -ú, -ű melléknévképző) mindig hosszú.

Nos, néhány melléknév:

hindu, liszu, urdu, meg még más hasonlók.

Akh. 24. pont: "A melléknevek végén mindig hosszú ú, ű van: domború, homorú, hosszú, savanyú, szomorú; gömbölyű, gyönyörű, könnyű, nagyszerű, szörnyű; stb."

[link]

A felsorolt három szó egyrészt nem magyar eredetű, másrészt többes szófajú, azaz lehet főnév és melléknév is; szerintem ezek miatt kivételek.

A "meg még más hasonlók"-ra pedig igazán kíváncsi lennék, hogy mennyit tudsz még összeszedni...

@„kivétel erősíti a szabályt”:

Jaj, ne, kérlek, ne, ez egy félrefordíott-félreértett-félremagyarázott baromság.

(Mármint ebben a félreértett formájában baromság, eredetileg nyilván volt értelme – de erről most nem írok, aki kíváncsi, úgyis megtalálja, a magyarázatokat, gondolom. Amellett, hogy hamar megöregszik. Ha már a hülye mondásoknál tartunk. :-) Ha meg valaki mégsem öregszik meg hamar, akkor ő a kivétel, aki erősíti a szabályt...)

Ezek a kivételek röviden összefoglalhatók, mint népek, nyelvek, vallások nevei. Másrészt tekinthetjük úgy, hogy a szabály megfogalmazója csak azokra a melléknevekre gondolt, amelyek csak melléknevek, nincs egy másik szófajuk.

Fejből nem tudok többet, de a Nyelv enciklopédiájának végén fel van sorolva egy csomó nyelv, és abból kiválogathatók.

A nyelvű már csak azért is hosszú, mert az -ú, -ű képzővel képezték.