Én nem hiszem, hogy helyes az, hogy a személynevek elé mindenki tesz névelőt. Szerintetek?

>nem tesz mindenki

>nem helyes

>engem is idegesít

Szerintem sem helyes. De ennél sokkal lényegesebb, hogy a magyar nyelv szabályai szerint sem, legalábbis a köznyelvi sztenderdet illetően.

Engem mostanában sokkal jobban idegesít az, hogy sokan a köznevek elé NEM tesznek névelőt akkor sem, amikor kellene. Ez az utóbbi néhány hónapban tűnt fel nekem; szerintem iszonyatos mértékben elterjedt, legalábbis ahogy a GYK-t olvasom. Régebben szinte csak szerződésekben, ill. bírósági jegyzőkönyvekben láttam ilyet, de az egy picit más eset.

A te kérdésed első mondata például így lenne a "névelőelhagyók" stílusában:

"Én nem hiszem, hogy helyes az, hogy személynevek elé mindenki tesz névelőt."

De mutatok néhány kérdést a közelmúltból is, a megválaszoltjaim közül:

(Nem javítom a helyesírási hibákat.)

1., "Valaki tud olyan módszert amivel könnyen elérhetem, hogy fogaim fehérek legyenek?"

2., "Feljelenthetik unokahugomat?"

3., "Nagyagy felszinén 2-4 mm vastag terület?"

4., "Egyelőre és az egyenlőre között a különbséget miért nem tudják az emberek?

Ennyire primitívek? (...)" --> A folytatás fennakadt az automata trágárságszűrőn...

5., "Üdv! Előre hozott érettségi menetét szeretném meg tudni?!

most kezdem majd a 9-dik osztályt és szeretén meg tudni a előre hozott érettségi menetét hogy min hogy megy és mi az előnyei ?"

6., "Legrövidebb éjszaka mikor van?"

És eszembe jutott még egy dolog, amitől visítani tudnék: a "hónapos" szó rövidített formájaként a "hós", pl. "három hós baba". :(

Én is vidéki vagyok, és azt hittem, nem használom, pedig de!

Alapvetően nem rakok névelőt személynevek elé, de úgy érzem, akkor muszáj kitenni, amikor egy általam ismert személynek beszélek egy olyan másik emberről, akit még nem annyira ismerek, vagy a másik fél nem hallott még róla.

Például most a régi gimis barátaimmal szétszéledtünk mindenfelé, és új embereket ismertünk meg, akikkel ugye a másik nem találkozik. Ezért én mindig úgy utaltam rájuk, hogy mondjuk „megyek az Annával” Mivel ő nem ismeri, csak az én elmondásom alapján, ez olyan, mintha azt mondanám, hogy „megyek (tudod, azzal) az Annával, (akiről a múltkor meséltem)”

Ebben a helyzetben én szükségét érzem, de lehet, hogy ez csak az én fejemben van így :D

Viszont a budapestiek ennél sokkal több helyre raknak tényleg. És utálom, ha valaki rászól a másikra, hogy ez mennyire idegesítő, ugyanis mindannyian valamilyen egyéni nyelvjárásban beszélünk, mindenki ismer olyan szót, ami másnak vicces lehet (például én mindig is azt mondtam az évvesztes helyett, hogy szalajtós, és ezen egyszerűen mindenki röhög :D). Mindenki a saját nyelvjárását érzi helyesnek, de én senkire nem akarom a sajátomat ráerőszakolni. Van egy standard nyelv, amibe a személynevek előtti névelők nem férnek bele, na de nem a standardizálás alakítja a nyelvet, hanem pont fordítva... Ha rengetegen fogják használni, pár éven belül majd az is helyes lesz, hogy „az Anna”, „a Béla”, és ez ellen semmit nem lehet tenni, megállíthatatlan.

Ott van példának a „deviszont”. Tűzzel-vassal irtotta mindenki, hogy milyen csúnya, meg fúj. De ha mindenki használja, miért ne az lenne a helyes? Egy élő nyelvről beszélünk, amit az emberek a szabályokon túl saját szubjektív véleményük alapján használják, ha egy szó divatba jön, vagy valamilyen idegen szó gyökeret ver, azt beírják a nagyszótárba, standardizálják.

További példák:

– A digitális órák miatt mindenki így írta az időt: „12:45”, holott ez volt a helyes: „12.45” Most, mit ad isten, már a kettőspont is elfogadott.

– Az „ésszerű” szót baromi sokan írták „észszerű”-nek, és lám, most az a helyes verzió.

– Anno még úgy írtuk, hogy „B.ú.é.k!, de senki sem bírta megtanulni, hát most a helyes alak: „BÚÉK!”

– Ugyan ez a hónap 1-jével. Most már az 1-e is elfogadható alak.

Talán a névelőhasználat lesz a következő, úgyhogy szokjátok :D

Kedves #8-as!

Sok dologban egyetértek, de az utolsó három példádban tévedsz: ezek még csak az új szabályzat "beharangozásaiban" szerepelnek így, azonban az új szabályzat még nem jelent meg, így egyelőre a "régi" (1984-es) szabályok vannak érvényben.

(Akkor is, ha már több mint egy és negyed éve van annak, hogy megszellőztették az újdonságokat...)

Tudom, hogy az időpont írásmódjának változása is a beharangból van véve, de azzal speciel az a helyzet, hogy már az OH is kezdett engedékeny lenni:

"az óra és a perc közé szóköz nélkül pontot, esetleg kettőspontot kell tenni: 10.35 – 10:35"

(bár az OH nem szabályzat, csak majdnem :-)

Ma pedig már a nyelvészek a szeme sem rebben a kettősponttól, ott sem, ahol amúgy általában a szabályzat alapján adnak tanácsot, pl.:

[link]

[link]