Titeket is megőrjít, amikor könyörgömöt írnak vagy mondanak könyörgök helyett?

#10 Azért, mert ma a magyar nyelvtudomány egy kicsit fordítva ül a lovon. Sokan képzelik azt, hogy a nyelv szabályszerűségei valójában ELŐÍRÁS-szerű szabályok (és ők ennek a tudorai), holott nagyon sok csak leírás. Vagyis a nyelvészetnek nem az a dolga, hogy előírja, hogy hogyan KELL beszélni, hanem hogy megállapítsa, hogy épp hogyan beszélnek, és ha van valami szabályszerűség, azt észrevegye és leírja. De nem azért, hogy később a már leírt (akkor és ott éppen igaz) szabályszerűséget kőbevésett szabályként kezeljék később.

Hidd el, amikor az ikes ragozás szépen kiment a divatból, nagyon sokan sopánkodtak, hogy ez már a vég. Ma azonban senkinek sem hiányzik, hogy azt mondd:

Ha ön is szomjas, igyék egy pohárral! (Ma: igyon egy pohárral.)

Ma az ikes igékből egyedül az maradt meg, hogy alanyi és tárgyas E/1 ragozásuk ugyanaz.

"bármilyen súlyú hiba helyessé emelhető, ha elegen használják, nem?"

Ez így van, ezzel van tele a szótár.

Az előző válasz szellemében.

Pl. olyan 14 évvel ezelőttig mammut volt, ma mamut, konkurrencia volt, ma konkurencia, kizárólag azért, mert a nép általában így írta.

Az egyelőre és az egyenlőre két különböző értékű szó.

Ugyanis egyenlőre lehet vágni a kolbászkarikákat, úgy hogy szerintem ebből a két szóból egyelőre nem lesz egy.

Kedves Kérdező!

Erre az esetre találtak ki a németek, angolok, franciák, finnek, olaszok, szlávok, stb. egy nagyszerű dolgot: nem kell kijavítani. Magánügy. Ennek az előnye, hogy nem jelentkezik a lecseszés jelensége a polgárok között, mely alapvetően negatív érzelmeket kelt embertársaink iránt. :)

Szabályrendszerből is sokféle van, igaz a magyarban csak egy van támogatva központilag. Attól, hogy számodra magas értéket képvisel a norma követése, mások számára pont negatív jelentéssel bírhat ennek forszírozása. Ez nem igénytelenség, csupán eltérő értékrend. A nyelvhasználat többek közt a csoporthoz tartozást is kifejezi (bár nálunk egyéb okok miatt kialakult egy értelmi képességekkel/igényességgel kapcsolatos konnotáció, mely mára már elavult...; de nem akarok belemenni mert megint elő kéne rángatnom kb. 20 oldalnyi szöveget, melyet senki se olvas el... bla-bla-bla) :D, szóval mindenki magán viseli a környezetének (család, falu, város, baráti kör, munkahely) a jellegzetességeit, sok esetben anélkül, hogy észrevenné. Ilyenkor a "javítgatás" akár az egyén identitása elleni agressziónak is tűnhet. Bár nálunk még nem számít ez elfogadottnak, más országokban eléggé ki tudnak akadni az emberek az ilyenen. Pl. mikor megkész, egy osztrákot, hogy beszéljen Hochdeutschul, megesik, hogy lehord a sárga földig (joggal), vagy az angoloknál mikor egy nyelvjárási beszélőt kezdesz az RP használatáról győzködni... jobb esetben udvariatlannak tart, de előfordulhatnak egyéb válaszreakciók is. Amúgy, meg milyen szép békében megtérnek az emberek egymás közt. (megtérnek=megférnek)

A lényeg, hogy mindenkinek a magánügye, hogy milyen alakokat használ. Mivel a norma követése az nem feltétlenül igényesség mértékét jelenti mindenki számára, ezért rossz vért szülhet a saját értékrendszer másokra erőltetése. Ha nem tetszik valami, ne használd, viszont másokat ne ítélj el amiatt, hogy másképpen viszonyulnak a dolgokhoz. Ők is emberek.