Az ajtó ki van nyitva vagy az ajtó nyitva van. Hogyan helyes?

Mindkettő helyes.

Közkeletű nyelvi babona, hogy a passzívot nem helyes használni a magyarban, de ez nem igaz, nincs tiltó szabály. Használd nyugodtan, és ha valaki ezt kifogásolja, mondd el neki is. :)

Ja, ki ne felejtsem a sokszor használt példamondatot: "A macska fel van mászva a fára, a farka meg le van lógva." --> Ez nyilvánvalóan nem szép, de egyértelműen erőltetett, a hétköznapi beszédben valószínűleg senkinek nem jutna eszébe így mondani, hogy a macska felmászott a fára, és lelóg a farka. :D

Tipikus germanizmus, ami a magyar nyelvtan szabályai szerint nem hibás, de a magyar stílusérzék szerint ronda.

A tornyot megtervezték - nem többesszám. Akkor az, ha például így írnád: a tornyot X tervezőirodában megtervezték. Ez azt jelenti, hogy ott készült, többen dolgoztak rajta, és már kész. A te mondatod azt jelenti, hogy nem vagyunk kíváncsiak a készítőre, vagyis arra se, egy vagy több személy a ludas benne. Tehát itt hiányzik az alany, amit a többesszám fejez ki. "lesz itt épület? igen, tervezik már!" - a kérdésre az a válasz, hogy az elkészülés első fázisa már zajlik. Azt nem kérdezték, hányan vesznek benne részt, ezért nem is válaszoltak rá.

Általános szabályt ugyan nem lehet megfogalmazni, de azt megállapíthatjuk, hogy a határozói igenevet általában akkor használjuk, ha az állapotot szeretnénk hangsúlyozni, nem a cselekményt. A határozói igeneves szerkezetnél halványabb (vagy akár teljesen eltűnik) az eredményhez vezető cselekmény.

Példa:

Nyitva van az ajtó. / Kinyitották az ajtót.

Előbbinél nem is biztos, hogy kinyitotta valaki, lehetett a huzat, vagy akár magától is kinyílhatott az ajtó, mert rossz a zár rajta. Nem tudjuk, mi vezetett az állapothoz, csak magát az állapotot ismerjük. A második mondatnál egyértelműen megfigyelhető a cselekmény.

Példa:

Be van kapcsolva a gép. / Bekapcsolták a gépet.

Itt nyilván kell valaki „elkövető”, egyébként ugyanaz az eset, mint előbb: az első mondatnál tökmindegy, ki volt, a lényeg, hogy jár a gép. A másodiknál kap némi hangsúlyt a cselekmény.

Azt is kijelenthetjük, hogy a határozói igenevet cselekvés kifejezésére nem használjuk, tehát a macska valóban nincs felmászva a fára, ahogyan a zene sincs általam hallgatva stb.

Bocs, tudom, hogy a szenvedő szerkezet nem teljesen ugyanez az eset, de ahhoz is kapcsolódik nyelvi babona. Nemrég lenyúltam BringaManótól két mókás példamondatot, amik erről születtek:

"Kihirdettetik, hogy a tatik-tetik a magyarban nem használtatik."

"Az ki van zárva, hogy nálunk szenvedő szerkezettel legyen valami leírva."

:)))