Hogy lehet felismerni ezt a mássalhangzótörvényt? (lent)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
1. Értelmezed és megtanulod a meghatározást (szabályt).
2. Megjegyzed / megtanulod / megtapasztalod az egyes hangok képzési helyét. Én ez utóbbit javaslom leginkább. Tehát mondd végig az ábécét hangosan, lassan; és figyeld meg az egyes hangokat. Jó buli. :)
3. Megfigyeled a kimondott és a leírt szavak közötti különbséget; észreveszed a gyakran előforduló példákat (melyik hang melyiket változtatja meg).
Így szerzel gyakorlatot, és elmélyíted a tudásodat.
Üdv. :)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Mármint én vagy a kérdező? :D
külöNBség --> külöMBség
[sokan így is írják... :((( ]
A [n] hangnál a nyelv a fogak mögött tapad a szájpadláshoz.
A [b] ún. felpattanó ajakhang, azaz a két összeszorított ajak hirtelen, gyorsan nyílik ki.
A [m] hangot a két ajak zárásával képezzük.
A beszédben az egyik hang [n] átcsúszik a másik [m] képzési helyére, mert az áll közelebb a [b] képzési helyéhez.
No, tessék szíves lenni kipróbálni és felfedezni a képzés helye szerinti hasonulást a "nyelvtan", a "magház" és a "hangya" szavakban. :)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
A képzés helye szerinti részleges hasonulás csak az N hangra vonatkozik. Ha az N hang után a szóban P és B áll, melyek elöl képzett ajakhangok, az N a könnyebb kiejtés érdekében "előrejön", és M lesz belőle: azonban --> azomban, színpad --> szímpad. Mindez fordítva történik, ha az N-t TY vagy GY követi. A GY és a TY szájpadláshangok, hátrébb képezzük őket, mint az N hangot (ami ugye ajakhang volt, az ajkak előrébb vannak, mint a szájpadlás). Ekkor gazdaságosabb izommunka, a könnyebb kiejthetőség érdekében az N "hátrahúzódik", és NY hang lesz belőle: konty --> konyty, gyöngy --> gyönygy.
Tehát azt jegyezd meg, hogy ha a szóban két msh. van és az egyik N, és mikor kiejted megváltozik M-re vagy NY-re, akkor az képzés helye szerinti részeges hasonulás.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Utánanéztem: itt már megint a különböző besorolások esete forog fenn; ez már kezd igencsak bosszantó lenni.
Ez az oldal például csak az n változásait tekinti a képzés helye szerinti részleges hasonulásnak, de "képzés helye szerinti igazodásnak" nevezi:
A Play gombra kell kattintani, így egy aránylag kellemes férfihang mondja el a tudnivalókat.
[A betűrendbe sorolt listából ezután tetszés szerint lehet még választani. :D ]
Egy másik oldal szerint "Két különböző képzésű mássalhangzó áll egymás mellett (általában egy foghang és egy ajakhang) és kiejtésben az egyik képzési helye megváltozik a másik hatására (foghang helyett ajakhangot ejtünk)."
A Wiki meg elég zavaros:
Úgyhogy az általam írt példák közül a "hangya" nem problematikus; a "nyelvtan" és a "magház" pedig inkább a zöngésség szerinti részleges hasonulásra példa. Én maradok is ennél, mielőtt ebbe is teljesen belegabalyodnék... :D
A kérdezőnek viszont itt is azt javaslom, hogy úgy tanulja meg, ahogy az iskolában csoportosították, az a biztos. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!