Akik a "milyen" helyett azt írják, hogy "mien" azért írják, mert nem tudják, hogyan kell írni?

Én csak akkor írok így, ha sietek, egyébként ki nem állhatom :S

16/L

Sajnos nagyon sokan tényleg így gondolják, bár én magam nem, de itt a gyakorin is láttam már olyat, aki meglepődött azon, hogy nem is úgy van.

Az ok nagyon egyszerű: sokan azt hiszik, hogy a "milyen" szóban azért kell 'J' hangot ejteni, mert olyan szó, mint a "mienk", vagyis hibás analógáit találnak (mint akik ly-nal írják a muszájt, mert azt hiszik, olyan mint az uszály). Azt beléjük verik, hogy a "*mijen" egy hibás forma, és egyszerűen félnek az ly alkalmazásától.

:D naná h tom !!

Viccen kívül: le szoktam írni így nem is ritkán, de csak annak akiről tudom, hogy tudja hogy nem gondolom komolyan xD

16:11:

Tehát szerinted egyszerűen arról lenne szó, hogy a fiatalok nem érik el egy 8 éves, második osztályos gyerek szintjék helyesírásból?

Ha valóban így van, akkor mi a sz*rt csinálnak az iskolában?

Én egyszer láttam leírva a miért szót így: milyér…

Az agyam kapásból ledobta az ékszíjat.

"Tehát szerinted egyszerűen arról lenne szó, hogy a fiatalok nem érik el egy 8 éves, második osztályos gyerek szintjék helyesírásból?"

Az a baj, hogy az agyunk gyakorlás-visszacsatolás útján tanul. Egy dolog, hogy elmondanak valamit a suliban 2-szer, de a másik, hogy megtanulni azt fogjuk, amivel gyakran találkozunk, erre épülnek pl a reklámok, de ezért van az is, hogy sokszor nem jutnak eszünkbe a ritkán használt szavak: egyszerűen ami nem kell az agynak, azt eldugja, esetleg el is felejti.

Ez normális is, hiszen az ősembernek a természetben azokat a dolgokat kellett megtanulnia, amivel gyakran találkozott. A modern ember a tanulás során ezt az ősi "agyi funkciót" használja ki.

Éppen ezért nem az iskolapadban tanulunk meg helyesen írni, ott csak azt tanuljuk meg, hogy milyen szabályok miatt kell az egyik szót így, a másikat úgy írni. Írni megtanulni olvasással lehet, és itt jön a képbe, hogy ki mit és mennyit olvas: korrektúrázott szépirodalmat (pl kötelező olvasmány), kevésbé korrektúrázott netes újságot, pocsék helyesírású tizenévesek által írt blogot - vagy nem olvas mást, csak chat-üzeneteket. Aki csak a kész olvasónaplót tölti le, aki csak chat-en kommunikál, annak jó eséllyel fogalma se lesz, hogy a *mien vagy a *lécci csak ilyen SMS-szleng. Vagy ha tudta, akkor is minél többet látja a *mien szót, annál jobban elbizonytalanodik, hogy melyik is a jó verzió, egyszerűen "áttanulódik" a milyen a *mienre. Majd később már azt hiszi, hogy az a jó.