Melyik a helyes: mégegy vagy még egy? Mégegyszer vagy még egyszer?

Szerintem mégegyszer-t akkor használjuk, ha pl valami megtörtént megint(A kidobó során mégegyszer a sárga csapat nyert.)

És, ha külön akarjuk írni egy ilyen példára gondolok:(Csak még egyszer hadd egyek abból a finom fagyiból.)

Tehát ha már csak egyszer akarsz valamit szerintem ilyenkor kell külön írni.

Teremtőm, hova kerültem?!... Egyesek teljesen eltévedtek: tudtommal ez a Helyesírás kategória, nem a "Nyelvújítás" vagy az "Álmodtam egy helyesírást magamnak". Jelenleg szabályosan különírva vannak, és punktum.

-----

A kulturálisban pedig ugyanazért rövidül a tő belseji hosszú magánhangzó, amiért a többi hasonló esetben, akár logikusnak tűnik, akár nem:

AkH:

"28. A közkeletű idegen szavak jelentős részében egyes idegen eredetű képzők előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: szláv – szlavista, szlavisztika; szociális – szocialista, szocializmus; hérosz – heroikus, heroizmus; hipnózis – hipnotikus, hipnotizál, hipnotizmus; szuverén – szuverenitás; irónia – ironikus, ironizál; stb. Ez a szabályszerűség a továbbképzésben is érvényesül; kolléga – kollegiális – kollegialitás stb. – De: akadémia, – akadémikus, akadémizmus, akadémista; stb. (Vö. 206.)"

"206. A közkeletű idegen szavak túlnyomó többségében egyes idegen eredetű képzők (-ikus, -ista, -itás, -izál, -izmus stb.) előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: passzív – passzivitás, periódus – periodikus; reális – realista, realizál, realizmus; típus – tipikus, tipizál; stb. (Vö. 28.)

A hosszú magánhangzó azonban (nem mindig következetesen) néhány szó származékaiban is megőrződik: akadémia – akadémikus, akadémizmus, akadémista; esztéta – esztétika, esztétikum, esztétikus; stb."

Bővebb felsorolások az OH-ban, az 55-56. oldalon.

(Az OH-ban egy helyen véletlenül mássalhangzót írtak, de ne zavarjon meg senkit. :-)

-----

Érdekesség, ha már erre járunk: az AkH-ban következetesen egybeírt "tővégi", "tőbelseji" alakot használnak, az OH-ban áttértek arra, hogy ezeket az -i képző miatt eltűnt/torzult birtokjelű – de azért érezhetően birtokos – szerkezeteket különírják (hasonlóan a Duna mente -> Duna menti esethez):

tő vége -> ("tő végei" =) tő végi

tő belseje -> ("tő belsejei" =) tő belseji

Hasonló okból pl. "függetlenség napi": [link]

illetve talán még e mögött a minapi tanács mögött is ez a jelenség rejlik: [link]

Bringamanó!

Igen, az aktuális szabályzat szerint neked van igazad (még), de a második oldalon megválaszolták elég jól a kérdést, kérlek, olvasd el:

"Tehát a kérdés lényegét tekintve nem is foglaltam állást. Abban teljesen igazad van! Egyelőre csak a még egyszer a szótározott forma. De lehet jelentéskülönbség. Ezt a beszédben más-más hangsúllyal tudjuk is

érzékeltetni, az írás viszont csak "utána kullog". Nyilván éppen ezért használják szükség esetén költők és írók Aranytól egészen napjainkig az egybeírt formát is. Aztán majd idővel kodifikálja az Akadémia a másik írásmódot is (vagy nem)."

"Azt nem tudom, hogy a jelenlegi szabályok alapján helyes-e. De szerintem, ha nem létezik ilyen szó, akkor igenis vezessük be. A "mégegy" szó szófaja legyen melléknév. Az értelme pedig az "újabb" lehetne. Tehát "még egy" lehetőség, vagy "mégegy" lehetőség. Attól függően, hogy valóban már csak egy lehetőség van hátra vagy, anélkül, hogy leszögeznénk mennyi van még hátra, kijelentjük, hogy "mégegy" vagy újabb lehetőség. A nyelv változik, azok változtatják, bővítik, pontosítják, akik használják, nem szabad kényszeresen ragaszkodni a régihez."

"Most mi a lényeg, az, hogy kellően fejezzük ki, illetve megértessük magunkat, vagy az, hogy megfeleljünk valamiféle elvárásnak.

"A leírt gondolat akkor értékesebb, ha képes hűen visszaadni a szóbeli hangsúlyozásokat. Ha tagoltan mondanám, akkor külön írnám, ha egybe ejteném ki, akkor egybe írnám."

Ha mindenkinek ilyen hozzáállása lenne, mint Neked, akkor nyelvünk megragadt volna valahol a XVIII. századi szinten.