Melyik a helyes: mégegy vagy még egy? Mégegyszer vagy még egyszer?

"(A Bódi Guszti lemezén meg néhány blogon kívül) sehol nem láthattad egybeírva azt a szókapcsolatot, semmilyen szótárban, semmilyen könyvben! "

"Olvasni fogom a neved, Mégegyszer fog a szívem fájni." (Ady Endre)

"Iszen csak kerüljön mégegyszer a szemem elé, mégegyszer beszakítom a fejét!" (Gárdonyi Géza)

"Először adott negyvenezer pengőt, aztán húszat s mégegyszer tízet." (Móricz Zsigmond)

"Már megint mezítláb jártál, meg ne tudjam mégegyszer, mert agyonütlek." (Móricz Zsigmond)

"ha azt mondom mégegyszer: ifjúság?" (Kosztolányi Dezső)

"Ha mégegyszer ott járok, A rózsámra találok." (népköltés)

Becsap (8.): Mégegyszer nem csapsz be! (A Magyar Nyelv Értelmező Szótára)

Hmm. Ezek valahogy nem Bódi Guszti idézetek.

Lehet, hogy túl sokat olvasok...?

Ne költőkre, írókra hivatkozz, ők úgy írnak, ahogy akarnak. Ráadásul a helyesírási szabályok idővel változnak is. Az egyetlen ma érvényes hiteles forrás az akadémiai helyesírási szabályzat illetve az ahhoz tartozó szótár. A "mégegy" szónak nincs szófaja, márpedig szófaj nélkül nincs szó. Ráadásul ha a mégegyet egybe kéne írni, akkor a mégkettő, mégszáz, mégezer nem létező szavakat is.

Az értelmező szótárral (aminek csak az első betűjét kell nagy betűvel írni, mert könyvcím) nem tudok mit kezdeni, erre mondják, hogy hiszem, ha látom. Meg is fogom nézni, de még ott is előfordulhat sajtóhiba.

Sajnos az (legalábbis nálam) nem látszik, hogy ki írta az egyes válaszokat. Én annak a válaszára reagáltam, aki ezt írta (ahogyan idéztem is a válaszom elején):

"... sehol nem láthattad egybeírva azt a szókapcsolatot, semmilyen szótárban, semmilyen könyvben! "

Csakis erre a kategorikus kijelentésre bátorkodtam reagálni azzal, hogy idéztem néhány mondatot. Ráadásul mindegyiküket abból a bizonyos szótárból, aminek rosszul írtam a címét. (Erre egyetlen mentségem van: a címlapokon csupa nagybetűvel van írva, ám a bevezető ezzel a sorral kezdődik: "A Magyar Nyelv Értelmező Szótára (a továbbiakban rövidítve: ÉrtSz.) mintegy hatvanezer szócikkben a magyar irodalmi és köznyelv szókincsének a törzsállományát öleli fel..." Márpedig én ahhoz tartom magam, hogy "mindenkinek" úgy írom a nevét, ahogyan azt önmaga is írja.)

Tehát a kérdés lényegét tekintve nem is foglaltam állást. Abban teljesen igazad van! Egyelőre csak a még egyszer a szótározott forma. De lehet jelentéskülönbség. Ezt a beszédben más-más hangsúllyal tudjuk is

érzékeltetni, az írás viszont csak "utána kullog". Nyilván éppen ezért használják szükség esetén költők és írók Aranytól egészen napjainkig az egybeírt formát is. Aztán majd idővel kodifikálja az Akadémia a másik írásmódot is (vagy nem).

A válasz írója 67%-ban hasznos válaszokat ad.

Szerintem egy kicsit vissza kéne venni az egódból + megtanulni helyesen írni, mielőtt idejössz osztani az észt, és olyanokat hülyézel le, akik jót írnak. Te vagy az, aki teljesen ostobaságokat írtál... de ha úgy alapból megnézzük a helyesírásodat, nem egy hibát találunk benne, szóval én a helyedben nem okoskodnék.

Mégegyszer! = Újra! Még! Még, még! - hangsúlyozva (ige felszólító módban)

Amúgy az Ady idézet hibás, a kedvenc költöm.

Ady Endre összes költeményei:

[link]

Még egyszer = még egy alkalommal vagy esetben

Példák a gramma n@ciknak!

Mindkettőt elfogadhatónak tartom, de az írásbeli érettségi dolgozatnál figyelembe venném az "érvényes" helyesírási szabályokat, az egyéb írásokban azonban nem feltétlen.

Most mi a lényeg, az, hogy kellően fejezzük ki, illetve megértessük magunkat, vagy az, hogy megfeleljünk valamiféle elvárásnak.

A leírt gondolat akkor értékesebb, ha képes hűen visszaadni a szóbeli hangsúlyozásokat. Ha tagoltan mondanám, akkor külön írnám, ha egybe ejteném ki, akkor egybe írnám.

- Szeretlek!

- Ezt még egyszer sem mondták nekem! Mond legalább még egyszer! Mégegyszer! Mégegyszer!

Én nem látok ebben kivetni valót.

Vagy

- Csináld legalább még egyszer!

- Csináld mégegyszer, kérlek!

Talán félreérthető lenne a fenti szöveg. Vagy súlyos hiba van benne? Nem!

A helyesírási szabályokat alá kell rendelni az élő beszédnek. A "szabályok" akkor jók, ha azok inkább a kialakult szokások egyfajta gyűjteményét jelentik, illetve eligazítást adnak a nem-anyanyelvűek számára.

élő beszéd - és napjaink írása a valódi szabály

Igen tisztelt és komoly szaktekintély Grétsy Tanár úr mondta, csak az ő pályafutása alatt volt 19 komoly alapjaiban nagy változás a A magyar helyesírás szabályai című könyvben, kezdve a német vagy német eredetű szavak és fordulatoktól való "mentesítéssel", azok irtásának kísérletével. ...

A nyelv folyton változik. És ő is mondta, én is merem utána mondani, lehet hogy a fontos -ban/-ben teljesen kiváltja a ma még más értelmű -ba/-be helyhatározók (a szöveg környezet függvénye lesz). Hol gazdagszik a nyelv, hol szegényedik. A negyedik igeidőre már kiemlékszik?