Mi a magyarazata?

Tehát nem a vécére mész, hanem a helyiségbe, ahol a vécé van.

Nagyon jól válaszolta meg az előző válaszoló.

Ezért, bár a helyiségbe mész, de a vécére ülsz.

"És még egy érdekesség: a tt végződés egyes szavaknál az -on/-en/-ön, másoknál a -ban/-ben rag helyett szerepel. Pl. Győrben/Győrött, de Vácon/Vácott, Kolozsváron/Kolozsvárott, Pécsen/Pécsett."

ebben nincs semmi különös, a -tt egy általános helyhatározói eset (lokatívusz) maradéka, gyakorlatilag eltűnt, csak elvétve maradt nyoma (nyomokban lokatívuszt tartalmaz:)). a hely jelölésére szolgált, anélkül, hogy ennél konkrétabban "belső" (-ban/-ben, inesszívusz eset) vagy "külső" (-on/-en/-ön, szuperesszívusz eset) helyzetre utalna. ugyanez a -tt toldalék található meg az itt, ott, alatt, felett, mögött stb. névutók végén.

a helységneveket illetően: külföldi nevek mindig -ban/-ben toldalékot kapnak (aminek van magyar neve, lásd Szentpétervár és társai, annál a magyar nevek szerinti toldalékolás érvényes). magyar nevek általában -on/-en/-ön-t kapnak, a nazálisra, -r-re, -i-re végződők -ban/-ben, illetve amelyiknek az utolsó tagja egy köznév, akkor azt kapja (általában), amit a köznév alapból kapna: -falu, -város: -ban/-ben; -hely: -on/-en/-ön, ennek némileg ellentmond a -ház/-háza és a -vár végűek -on/-en/-ön toldaléka. meg persze ezeken kívül is lehetnek kivételek, meg amint azt más már kifejtette, ki így mondja, ki úgy, tehát "szabály" tulajdonképpen nincs, csak "szokás". ezt a leírást saját kutatásomra/felmérésemre alapoztam, úgyhogy nem szentírás:)

Az utolsó hozzászólót annyiban javítanám, hogy az idegen települések akkor is -ba/-be, -ban/-ben, -ból/-ből ragot kapnak, ha van magyar elnevezésük: Rómába, Párizsban, Krakkóból, Bécsbe, Varsóban, Bukarestből, Prágába, Nápolyban, Lisszabonból, Zágrábba, Rodostóban stb.

Nagyon kevés kivétel van, én összesen kettőt tudtam felsorolni: Szentpétervár és Bécsújhely.

Oké, ha így fogjuk fel, akkor nem sok mindent kell megjegyezni, mert kábé négy magyar nevű idegen település van: Bécs, Bécsújhely, Rodostó, Szentpétervár. (Ha valaki tud még ilyet, szóljon!) Ebből kettőhöz -ra/-re, -on/-en/-ön, -ról/-ről, kettőhöz pedig -ba/-be, -ban/-ben, -ból/-ből rag járul.

(Régen sok településnek volt magyar neve, amit ma már nem használunk, pl. Wroclawnak Boroszló.)

van még Pozsony meg Nagyvárad is, de több, nekem se jut eszembe ("Arad" a magyar nevekre vonatkozó szabály szerint "Aradon" lesz, de mivel más nyelveken is Arad, és úgy tűnik, hogy latin eredetű, nem akarom magától értetődően magyar névnek tekinteni. ezt szem előtt tartva az általam felállított szabályok jelentős részét teljesen felborítja:) de lehet, hogy a nagyon régi eredet miatt érezzük magyar névnek és toldalékoljuk aszerint)

eszerint jó a szabály, mivel elég kevés a kivétel:) meg ezek is beleillenek a rendszerbe: Pozsony, Bécs, Rodostó -> -ban/-ben, ahogy kell, a többiek a -hely, -vár és -várad tagoknak köszönhetően -on/-en/-ön, szintén ahogy kell

egyébként nem tudom, mennyire látszik, de örülök az olyan embereknek, akik gondolkodnak, és nem átallanak belekötni a látszólag szépen felépített elmélete(i)mbe:) amikor pl. ezt a szabályt (illetve ezeket a szabályokat) megállapítottam, akkor teljesen meg is feledkeztem a magyar nevű külföldi helységekről

az országokat még nem tanulmányoztam végig, de alapvetően -ban/-ben, viszont ami a szigetországokat illeti, amik így hirtelen eszembe jutottak, úgy tűnik, hogy a -on/-en/-ön a gyakoribb, de amelyik mégse, azokra nincs ötletem, hogy miért (kivéve pl. Írország, ahol az -ország tag miatt lesz -ban a toldalék)

Az Arad, Pozsony, Nagyvárad nevekre a rendes szabály vonatkozik. Ahogy te is írtad, "általában -on/-en/-ön-t kapnak, a nazálisra, -r-re, -i-re végződők -ban/-ben, illetve amelyiknek az utolsó tagja egy köznév, akkor azt kapja (általában), amit a köznév alapból kapna: -falu, -város: -ban/-ben; -hely: -on/-en/-ön, ennek némileg ellentmond a -ház/-háza és a -vár végűek -on/-en/-ön toldaléka."

Semmi közük a magyar nevet viselő idegen településekhez (amelyből eddig 4-et találtunk), hiszen a nyelvet nem befolyásolja, hogy a közelmúltban megszállás alá kerültek ezeket a városok. Ha holnap Szegedre bevonulnának a szerbek vagy a románok, attól még nem a Szegedben formát használnánk.

igen, alapvetően "külföldi nevek"-ről beszéltem, és ezzel a saját gondolatmenetembe is belekavartam kicsit.

szóval valóban, ez így igaz.

viszont közben rájöttem, hogy még mindig van mit csiszolni a szabályon: a külföldi név csak akkor kap "magyar toldalékot", ha "elkerülhetetlen" (a -hely illetve a -vár tag miatt), Bécsre és Rodostóra az idegen neves toldalékolás vonatkozik