Miért van az hogy a pestiek azt mondják pl: "Megyek AZ Annával a moziba" vagy " Elmegyek A Tomihoz"? !

Kaptam egy kioktató levelet valakitől, aki Nádasdyval szemben érvel. Illetve nem érvel, csak támad, mivel ÉRV egy darab nincs neki.

Nem értem, miért nem ide írta, hiszen a vita része lehetne. Talán maga is érzi, hogy nagy közönség előtt nem állnak meg ez a levél. Név nélkül ide másolom, és válaszolok rá:

"Nádasdynak nem kell bedőlni. Arany népballada-szerű szövegben

használta. Meg ugyebár a verses formához ritmus is tartozik...

(Netalán ismeretlen a költői szabadság fogalma???)

\"A Nóra, A Barta...\"

Szerintem meg primitívség."

A költői szabadság fogalma számomra ismert (egyébként egy kérdőjel is elég, hogy felismerjek egy kérdést), mégis sokszor hivatkozunk arra, hogy egyes szavakat a régebbi költők hogyan használtak. Valószínűleg azért, mert szabadság ide vagy oda, azért általában nem törték derékba a saját nyelvüket. Nyilván ha Arany számára ez egy sértő vagy rossz megfogalmazás lett volna, akkor képes lett volna máshogy elérni a ritmust meg a rímet - elég nagy tehetség volt. A népballadaság sem érv, hiszen itt épp azon megy a derbi, hogy a VIDÉKI NÉP milyen szent és tiszta, nem használ névelőt, ellentétben a pesti bunkókkal. Vagyis ha Aranynak ez elég népies volt, akkor bizonyára akkoriban is mindenki használta, méghozzá a NÉP körében.

Nádasdy az idézett cikkben egyébként nem csak Aranyra hivatkozik, tessék elolvasni. Egyrészről összeveti más nyelvekkel a dolgot, más részről kifejti, hogy a magyar nyelv logikájával nem ellentétes a névelő használata.

Szerintem egyébként Nádasdy elég sokat tett le az asztalra ahhoz, hogy "be lehessen dőlni" neki, ellentétben a névtelen levélíróval, akinek ennek ellenére szíve joga "primitívség"-nek érezni bármit, de ez esetben én meg csőlátású begyöpösödött önjelölt idióta nyelvművelőnek vagyok kénytelen érezni a tisztelt levélírót. Az ilyenek pedig a legveszélyesebbek a nyelvre nézve.

Az első kérdezőhöz:

Nem a pestiekre jellemző ez, hanem (az) egész Dunántúlra, én magam is így beszélek, és a Kelet-Magyarországon, ill. az Alföldön megszokott névelőtlen változatot érezzük tájnyelvinek, de talán szebbnek is, olyan népiesebbnek.

Ennek ellenére szerintem nem kell kárhoztatni a névelőzést, ui. nem csak tárgyak előtt szoktunk a magyarban névelőt használni.

ez nem csak Pesten van, itt Pécsen (nyelvészeknek:Pécsett) is mindenki kivétel nélkül így mondja.

megszokásból mondjuk, mert ha nem mondanám a nevek elé a névelőket, furcsa lenne , és hiányozna onnan valami