Milyen szófajú szó az "izé"?

Igen, mondatelemzesnel a helyettesitett szo szofajat kell raaggatni, azaz ragozastol fuggoen lehet melleknev (olyan ize vagy), ige (ne izelj mar), fonev (mi ez az ize?) stb.

Alapbol nincs szofaja, toltelekszo.

Nézz meg egy szótárt.

Alapból főnév, mint a bigyó is.

A főnévből képzett ige létező fogalom, pl kapa >>> kapál (használat) tök >>> tököl (hasonlóság). Hasonlóképpen izé >>> izél.

Az olyan izé vagy mondatban nem melléknév, hanem melléknév, hanem főnévi-igei állítmány van, esetleg melléknevesülő főnév. (Pl.: Olyan nyúl vagy. Olyan angyal vagy. - itt a nyúl meg az angyal nem lesz melléknév attól, hogy a mondatban egyfajta minőségi kategóriaként jelenik meg.)

Javítás:

"nem melléknév, hanem melléknév, hanem főnévi-igei"

=

nem melléknév, hanem főnévi-igei

Na akkor nézzük a válaszokat. Én írtam a főneveset.

„Szerintem névmás, mert más szavakat helyettesít :)”

és:

„határozatlan névmás:D”

Látszik, hogy a válaszoló hallott valamit magyar órán, de fogalma sincs a névmásról. A mindenki által elérhető wikipedia szerint névmás:

A névmás a hagyományos magyar leíró nyelvtan (és általában a hagyományos nyelvtan) egyik legvitathatóbb szófaji kategóriája, amelyet hagyományosan úgy határoznak meg, mint „valódi névszókat (fő-, mellék- vagy számneveket) helyettesítő szó”. A legtöbb névmás azonban (például az én) nemigen helyettesít „valódi névszót”. A névmásokat valójában a jelentésük alapján sorolják egy „szófajba”, hiszen „nincs önálló jelentésük”. Azonban ez sem világos szempont, hiszen ilyen alapon névmásnak kellene tekinteni az olyan viszonyító jelentésű szavakat is, mint a tegnap vagy a kifejezetten visszautaló szerepű is.

Típusai:

- Személyes: én, te, téged

- Visszaható: magam, magad, ...

- Kölcsönös: egymás, egymást

- Birtokos: enyém, tied

- Mutató: ez, az, ilyen, olyan, ...

- Kérdő: ki?, mi? melyik?

- Vonatkozó: aki, amely, ahány, ...

- Határozatlan: valaki, valamekkora, ...

- Általános: akárki, senki, mindenki, ...

Az izé azonban nem ilyen, mivel nem helyettesít valódi névszót. Az, hogy időnként egy káromkodás vagy egyéb „csúnya” szó helyére tesszük, még nem helyettesítés, mert akkor minden enyhe szavunk névmás lenne. (Basszus a b*ssza meg helyett, vagy kuki a f*sz helyett, ha érted mire gondolok… ezek attól még nem névmások.)

„Igen, mondatelemzesnel a helyettesitett szo szofajat kell raaggatni, azaz ragozastol fuggoen lehet melleknev (olyan ize vagy), ige (ne izelj mar), fonev (mi ez az ize?) stb.

Alapbol nincs szofaja, toltelekszo.”

Végülis ennek a hozzászólásnak az első fele jó, kivéve azt, hogy melléknév.

Ha melléknév lenne, akkor fokozni lehetne: izé, izébb, legizébb. De ez nem igazán jellemző rá. Attól, hogy minőségjelző, még nem melléknév.

Az utolsó mondat viszont gáz, mivel töltelékszó mint szófaj nem létezik. És tudtommal szófajtalan szó sem, szóval ha más nem, akkor indulatszó (egyébként az angol megfelelője, az „er” indulatszónak számít. És ha úgy használod, hogy „izé… nem is tudom”, tehát zavarba jössz, akkor magyarul is.

Ugyanez a helyzet a következő hozzászólással is: „Önmagában nincs szófaja, szópótló szó.”

Az alapszófajt meg kell nézni szótárban: főnév.

A kötőszavas hozzászólás meg szóra sem érdemes, mivel (szintén wiki): A kötőszó (latin szóval conjuctio) olyan viszonyszó, ami tagmondatokat köt össze egymással.

Ha nincs tagmondat („Olyan izé vagy.”), nincs kötőszó.