Mennyire ciki az, ha vki nem ir helyesen?

Az értelmi képességen kívül azt is mutatja, hogy mennyire becsül téged, mennyi energiát szán rád.

Magánlevélben is.

Most egy randi múlik rajta? Nehogymá'...

Nézd, nem akarok pofátlan lenni, de a te helyesírásod sem makulátlan, bár a j-ly tévesztés és az összeolvadás írásban jelölése valóban igen durva hibák, ám javítás során ugyanúgy súlyozottak, mint a magánhangzók időtartamának tévesztése közhasználatú szavakban. Persze mindez nem válasz a kérdésre, hanem "cikizés".

Válaszolva: szerintem nem "ciki", hanem probléma, és a "helyesíró" szegénységi bizonyítványa. Ha következetesen nem ír helyesen, akkor nem trehányságról, hanem pontatlan nyelvi ismeretekről van szó, és ha ennél "jobbra vágysz", akkor tarthatod cikinek, de a legegyszerűbb megmondani neki, hogy téged kellemetlenül érint, hogy nem tud helyesen írni, vagyis vagy kapja össze magát a továbbiakban, vagy sajnos ez olyan hiba, ami számodra kizáró tényező a kapcsolat folytatásában.

A helyesírás amúgy is közegfüggő, lehet, hogy abban a közegben, ahonnan ő jött, ez a fajta helyesírás kifejezetten jónak számít. Vagy ott pont az a ciki, ha valaki helyesen ír. A helyesen írni tudókat természetesen kellemetlenül érinti, hogy ha a vitapartner nem ismeri az alapvető szabályokat, mégis okoskodik (de őkat az is kellemetlenül érinti, ha elütést találnak a saját szavaikban).

Hadd legyek a 22-én 20.11-kor írt válasz gazdájának fogadatlan prókátora. Nem hiszem, hogy az ékezetek hiányát kifogásolta volna, sokkal inkább a helytelen "e-mail küldés" és "üzenet írás" kifejezéseket.

Hogy a lényegről is szó essék: engem kiskorom óta nagyon zavarnak a helyesírási, nyelvhelyességi hibák, és újabban a magyartalan kifejezések.

Elfogadom, hogy nem mindenki tud helyesen írni - én sem értek például a varráshoz vagy a zenetudományhoz -, viszont amikor hibásan megjelenik egy reklámszöveg, étlap, kezelési utasítás, újságcikk, weblap stb., az már igénytelenségre vall.

Nagyon bosszant az is, amikor felesleges angol szavakat, kifejezéseket használnak (parti helyett party, megbeszélés vagy találkozó helyett meeting stb.), a "csúcs" pedig az, amikor egy kifejezést félig magyarul, félig angolul mondanak, mint "ájsztea", "ábéesz" stb.