Nem lenne szükség a magyar nyelvben egy önálló IA betűre?

felolvasod a példádat eredetiben, és aztán já-val?

na látod, nem ugyanaz, nem jó.

nem kell. vagy legalábbis nem "já" betűvel, mert nem úgy mondjuk, csak bekavarna, ha ugyanazzal jelölnénk.

de ha felolvastad, akkor azt is hallhattad, hogy magyarul "olvasva" az "ia"-k többsége két szótag, már csak ezért is indokolt két betűvel jelölni.

ha már diftongusokat keresünk, akkor inkább AUtó (gyakran: [aató]), AUgusztus (gyakran: [aagusztus]), EUrópa (gyakran: [eerópa])

Ithkuil-ban sok a hang eleve, és legalábbis kezdetben volt arra is törekvés, hogy a hangok közvetlen hordozzanak jelentést. A betűk is matematikailag lettek megtervezve.

Minden érdekessége ellenére én mégis úgy döntöttem, hogy az Ithkuil helyet inkább külön-külön részeire bontva nézem meg a szélsőséges jelenségeket. Matemaitikai szépség: Lojban. Képírásszerű jelek: Bliss. Lehetséges nyelvtan egy tiszta képírásra: UNLWS. Szélsőségekig vitt szóelemzés: valamilyen természetesen is létező poliszintetikus nyelv.

Köszönöm szépen leveledet,

A kérdéshez igen, hiszen a kérdésben felsorolt példákban kettő kivételével az ia kapcsolat az ey konrét jelentésbeli egységet hordoz (a viadukt és a bianka kivételével).

Külön betűt ajándékozni morfémáknak, ez a logografikus írások nyelvek, meg az Ithkuil játszott még el ezzel a gondolattal, de az Ithkuil nem logografikus nyelv, és későbbi fejlődése sem ebbe az irányba történt.

Az egyetlen európai gyökerű logografikus nyelv a Bliss, bár ez élbemaradt, teljesen önálló nyelvtani kidolgozása nemigen lett, viszont valamelyest túléélőközeget talált bizonyos beszédzavarok gyógyitása terén. Tisztán logografikus nyelv az UNLWS, ez már a poszmodern, internetes kultúrkör terméke, bár nem közösségi termék, inkább kiemelkedő tehetségű egyéni alkotó munkája. Ennek a nyelvtana teljes vagy legalábbis teljessé tehető, de az elterjedtségi köre valószínűleg csak kicsivel több az Ithkuilénál.

De igazából nem is ez a válaszo kérdésedre, inkább az alábbi:

Valahol nagyon is érthető ez a sok különösnek ható nyelvi kérdés, és támaogatandónak érzem.

Gyerekek voltunk, az még a kora 80-as évek volt, mi meg alsósok, az egyik első nem-anyanyelv amit megismertünk, az orosz volt. Akkoriban az alkotta horizontunkat, de ettől még voltak általában is gondolataink a nyelvekről gyerekként, de azokat csak abban a keeretben tudtuk megfogalmazni, ami adott volt: a magyar nyelvnek az a kicsi szelete, amire tudatosan reflektálni tudtunk, az orosz, meg a nagyszülők időnként családi eseményekként hallott német anyanyelve. Igazából kisgyerekkor óta a 70-es évektől köztem különböző elmebetegségekkel, de a nyelveket szerettem, azt a közeget meg tudtam ragadni, a hétköznapi élettel ellentétben.

Első gimiben az ismert nyelvek közege is kitágult, hirtelen beugrott melléjük a latin, az eszperantó, egy-két hetes kiváncsiság erejéig a kinai és a finn is érdekelt. A késő 80-as években még más volt légkör. Alapvetően a kísérletezés kora volt a számomra. A latint megszerettem, az máig végigkísért. Még gyerekként megtetszett a szlovák, román és a cigány is, ebből csak a szlovák meg a cigány maradt meg.

Bocsánat az érthetetlen mondatokért.

Külön betűt ajándékozni olyan szótöredékekenek, amelyek nagyjából egyetlen jelentési egységet képviselnek, az a logografikus nyelvek jelelgzetessége. Meg még az amúgy nem logografikus nyelvként továbbfejlődő Ithkuil is eljátszott hasonló gondolatokkal.

A kora 80-as években az orosz alkotta szellemi horizontnkat, de gyerekek voltunk, saját anyanyelvünkre még csak töredékesen tudtunk reflektálni. A nyelvekről viszont már ekkor is voltak kérdéseink, általános kérdéseink is, de ezeket csak az adott ismereteink közegében tudtuk megkérdezni. A késő 80-as években voltak érdeklődéseink társadalmi utópiák, scifik iránt is - persze a kor közegének megfelelően ezt valamiféle javított vagy tökéletessé tett kommunizmus közegében fogalmaztuk meg. A rendszerváltás után a hajéktalanok feláldozása, utcára dobálása nagy csalódás volt, elidegenedtem az új rendszertől, a nyelvek, utópiák viszont továbbra is érdekeltek, meg a mezőgazdaság előtti őskori népek néprajza, nyelvei is.